Most már értem,hogy miért van ilyen káosz ezen a téren.Nagyon soknak tartom,hogy 35 napon mérhetetlen csapadék essen(20 %).A zöldike általában pontosan mér (a tölcséres-mérõhengeres-árnyékolt méréssel mindig összevetem).Ugyanis mindig párolgási veszteség lép fel (persze elsõsorban meleg idõben) minden eszköznél,hisz az edény falát elõször be kell nedvesíteni,aztán ha még esik el kezd folydogálni az edény aljára.Közben,fõleg ha tartósan csak éppenhogy eseget vagy szitál,van idõ elpárologni.Ezzel még nincs is baj,hisz bármilyen eszköznél így van,de elõfordul (gyenge havazásnál szintén) hogy több tized is eltûnik,vagyis eleve alámérünk.Ezért nem hiba szerintem ,ha felfelé kerekítünk,vagyis 0,05-tõl nyugodtan vehetjük 0,1 mm-nek a csapadékot.Ezzel máris lecsökkent a nullák száma.A nagyobb baj az,hogy esik nyáron reggel 8-kor a zöldikébe 0,4 mm,másnap reggelre(ha nincs otthon lesni az észlelõ) 0 lesz az edényben,mert a 30 fokban pár óra alatt elpárolog(ha nem esik hozzá).Ezt árnyékolt(dupla falú)edénnyel lehet elkerülni csak.Ezért (évek óta figyelem) a zöldike 1-2 tizedet szinte mindig alámér a másikkal összevetve.Valóban nem lehet tizedbeosztás híján kis csapadékot vele szabatosan megmérni,de ettõl még nem azt kéne mondani,hogy 0,0 a csapadék,hanem az észlelõ becsülhet,interpolálhat is.Persze én nem szoktam azt csapadékos napnak sem venni,ha a felszínen nincs észrevehetõ (nem közeli ,mikroszkópos felvételre gondolok) nyoma a csapadéknak.Ha ezt tenném lehet,hogy párral több lenne a nullás csapadékos nap.Pl. a szélvédõn sem látszik meg,csak ha közelrõl,nagyítóval nézném).Ez azért helyes szerintem,mert egyébként sem töltjük nagyítóval a kezünkben a napot szabadban, így eleve az olyan csapadékkal,amitõl bármilyen mérõedény csontszárazon marad nem szoktam foglalkozni(ha éjjel van 5 mikrocsepp/m2 szitálás,azt úgy sem veszi észre semmilyen mûszer vagy észlelõ).
A legnagyobb baj,hogy a zöldike havat nem nagyon tud mérni,fõleg porhavat vagy nagyobb mennyiséget.Ha keveset kiolvasztunk,az elpárolog vagy jön a mérõhenger hibahatára probléma.Ha pár mm-es porhó lepel fedi a talajt (atomaták 2 centit sem bírnak megmérni),azt mérési kísérlet nélkül is nyugodtan vehetjük 0,1 mm-nek,hisz ha 1 cm porhó 0,2-0,5 mm,akkor 3-5 mm lepel(ha látszik,akkor ennyi talán megvan) 0,06-0,25 mm között van,tehát nyugodtan vehetjük 0,1,akár 0,2 mm-nek(félcenti esetén).