Na elõ is kerítettem gyorsan a számokat!

Tehát akkor sorban a hótakarós napok összegének átlagos szezonális értékei, évtizedes bontásban:

- 1911-20 (Buda): 29
- 1921-30 (Buda): 34
- 1931-40 (Buda): 41
- 1941-50 (Buda): 37
- 1951-60 (Buda): 31
- 1961-70 (Pest): 40
- 1971-80 (Pest): 23
- 1981-90 (Pest): 30
- 1991-2000 (Pest): 34
- 2001-2010 (Pest): 30

Ebbõl sok okosságot levonni szerintem nem lehet - régen is volt, ma is van sok hótakarós napú tél és kevés hótakarós napú tél egyaránt. Felfelé nagyon kilógnak a 30-as, 40-es, valamint a 60-as évek, lefelé pedig a 70-es évek telei, ugyanakkor az 1981-2010 közötti idõszak nagyjából összemérhetõ az 1911-1930 közötti évekkel.

Hogy a hagyományokhoz tartsuk magunkat, a 30 éves éghajlati normálátlagokat is kiszámítottam:

- 1911-40: 35
- 1921-50: 37
- 1931-60: 36
- 1941-70: 36
- 1951-80: 31
- 1961-90: 31
- 1971-2000: 29
- 1981-2010: 31

A század közepén tehát egy 4-5 napos csökkenés valóban bekövetkezett (ezt azonban részben betudhatjuk annak, hogy ekkor "vált" át az adatsor Budáról Pestre, és a sokéves átlagok alapján a csapadékmennyiség tekintetében elhelyezkedése okán Buda azért jókora elõnyben van, ez pedig a hótakaróban is meg kell, hogy mutatkozzon valamelyest), azóta azonban, ahogy lentebb is említettem már, meglehetõsen stabil a hóklímánk: Lõrincen az elmúlt 4 darab 30 éves átlag rendre 30 nap körül van (egyszer 29, háromszor pedig 31 adódott, és a legutolsó 30 éves átlag az elõzõhöz képest éppen növekedést mutat, nem pedig csökkenést).

Ezeket az adatokat megvizsgálva tehát sok mindent mondhatunk, de hogy az utóbbi évtizedekben stabilan csökkent volna a hótakarós napok száma, szerintem nem állítható.

(Legalábbis itt a fõváros környezetében - hasznos volna más országrészek 100 éves adatsorait is megvizsgálni persze, teljes képet akkor kapnánk. nevet)