Bioszféra
Harlekin irtás... Úgy gondolom a patkányirtással vagy a tömegesen elszaporodott városi galambok ritkításával minden józan ember egyetért. A harlekinkatica irtása ugyanilyen "kötelességnek" tekinthetõ, a világ szépségét az õshonos katicák kellõen is emelik. A patkány, galamb, csótány, svábbogár (akár a cserebogár/krumplibogár) irtása mindenki számára indokolt, a harlekin megítéléséhez idézek egy cikkbõl
A faj õshazája Kelet-Ázsia, Amerikába a XX. század második felében, Európába pedig az ezredfordulón került. A levéltetvek és pajzstetvek elleni védekezésül telepítették be szándékosan. A harlekinkatica végtelenül falánk tetûpusztító, nagyobb és agresszívebb az õshonos rokonoknál, amelyeket folyamatosan kiszorít élõhelyeikrõl, de ez a bogár más apróbb rovarokat is pusztít vagy almát, körtét, szõlõt károsít.
A sajnálkozásról nekem az invazív hangyafajok jutnak eszembe melyek tömeges irtásával sztem még komolyabb gondjaink lesznek. Ilyen pld. egy argentin faj mely az 1900-as években került Európába, azóta megszállta Spanyolország, Franciaország, Olaszország területeit szerencsére fõleg a délieket, mert nem bírja a hideget. De az argentin hangya és a nálunk felfedezett (virágfölddel idekerült kerti hangya) Lasius neglectus melyek szakértõk szerint rövid idõn belül összecsapnak hazánk területén, csak idõ kérdése, hogy a két invazív faj mikor találkozik egymással és melyik szaporodik el, elfoglalva az életteret "saját" õshonos hangyáink elõl. A Lasius neglectusra nincs hatással a hûvös éghajlat, már Angliában is megjelentek és várhatóan a skandináv államok is sorra kerülnek. Bárhogy is végzõdik, nem tudjuk ránk hogy hat, elég ha a gyilkos méhekre vagy a tûzhangyák szinte megállíthatatlan terjedésére gondolok.
Ha csak figyelünk és nem cselekszünk idejében (szánakozásból nem ölünk pld. városi galambokat nem sorolom) annak beláthatatlan ökológiai következményei lehetnek, melyek ránk is visszaüthetnek.
Ezért én igazat adok Nolinak a harlekinkatica szánakozás nélküli irtásában. Tisztelem az Életet, egy véletlenül széttaposott ártalmatlan rovar halálán sajnálkozom, de vannak pillanatok, amikor nincs helye érzelgésnek "VAGY ÉN VAGY Õ" hidegvérrel ölni kell. (a elszaporodásával kárt okozó vadállomány tervszerû ritkítása hasonló, de errõl LAM és Bölke többet mondhat)
A faj õshazája Kelet-Ázsia, Amerikába a XX. század második felében, Európába pedig az ezredfordulón került. A levéltetvek és pajzstetvek elleni védekezésül telepítették be szándékosan. A harlekinkatica végtelenül falánk tetûpusztító, nagyobb és agresszívebb az õshonos rokonoknál, amelyeket folyamatosan kiszorít élõhelyeikrõl, de ez a bogár más apróbb rovarokat is pusztít vagy almát, körtét, szõlõt károsít.
A sajnálkozásról nekem az invazív hangyafajok jutnak eszembe melyek tömeges irtásával sztem még komolyabb gondjaink lesznek. Ilyen pld. egy argentin faj mely az 1900-as években került Európába, azóta megszállta Spanyolország, Franciaország, Olaszország területeit szerencsére fõleg a délieket, mert nem bírja a hideget. De az argentin hangya és a nálunk felfedezett (virágfölddel idekerült kerti hangya) Lasius neglectus melyek szakértõk szerint rövid idõn belül összecsapnak hazánk területén, csak idõ kérdése, hogy a két invazív faj mikor találkozik egymással és melyik szaporodik el, elfoglalva az életteret "saját" õshonos hangyáink elõl. A Lasius neglectusra nincs hatással a hûvös éghajlat, már Angliában is megjelentek és várhatóan a skandináv államok is sorra kerülnek. Bárhogy is végzõdik, nem tudjuk ránk hogy hat, elég ha a gyilkos méhekre vagy a tûzhangyák szinte megállíthatatlan terjedésére gondolok.
Ha csak figyelünk és nem cselekszünk idejében (szánakozásból nem ölünk pld. városi galambokat nem sorolom) annak beláthatatlan ökológiai következményei lehetnek, melyek ránk is visszaüthetnek.
Ezért én igazat adok Nolinak a harlekinkatica szánakozás nélküli irtásában. Tisztelem az Életet, egy véletlenül széttaposott ártalmatlan rovar halálán sajnálkozom, de vannak pillanatok, amikor nincs helye érzelgésnek "VAGY ÉN VAGY Õ" hidegvérrel ölni kell. (a elszaporodásával kárt okozó vadállomány tervszerû ritkítása hasonló, de errõl LAM és Bölke többet mondhat)