Bioszféra
Mennyire lett túllihegve, nem tudom mert csak az utsó egy-két hsz-t olvastam és csatoltam a magam véleményét kiterjesztve az egyéb invazív fajokra, melyekre nemigen figyelünk még pedig nagyobb mértékben befolyással lehetnek ökoszisztémánkra, gazdaságunkra. Ami egyes élõlények térhódítását illeti, nekem mindig A HUSZTI BETEGLÁTOGATÓK (Jókai Mór novellája) ugrik be, engedelmetekkel kivonatolom a lényeges részeket.
Huszt várát akkor erõs fészeknek tarták, s a kuruc vezér Rédey igen szerette volna, ha azt valahogy szépszerével bevette volna. Ostromágyúi Rédeynek nem igen valának, hadserege sem igen mérkõzhetett volna a Tallósy labanc kapitányéval, mivelhogy õ csupa lovassággal rendelkezett, emez pedig elegendõ muskétást tudott kiállítani a falakra. Márpedig a várat akármi módon, de el kelle tõle venni. Egyszer Tallósy uram nagybeteg lett. Rédey egyedül egy hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába. Beeresztették, ki tartott volna tõle, mikor egyedül jõ? Kérdezõsködék a beteg felõl, fölvezették hozzá, ott találta az ágyon fekve, odament hozzá, mondá neki hogy félretéve minden pártvillongást, atyafiságos érzelembõl jött. Felajánlotta saját orvosát, Tallósy jóhiszemû engedélyével írt a fiának, másnap ott volt Rédey fia és az orvos, aki megvizsgálta a beteget, rendelt neki orvosságot. Akkor nem volt minden városban gyógyszertár, el kellett a szerekért futtatni Debrecenbe; elhozta Rédey uramnak egy ismerõse, aki ismét kocsissal, hajdúval érkezett meg. Tallósy uram betegsége azért csak ment a maga útján, Rédey uram pedig kifogyhatatlan volt úgy tudott ajánlani mindenféle gyógyírt, az pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál, keresztfiánál volt és azokat az illetõk mind maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak. A beteg pedig kezdte már magában számolgatni, hogy Rédey egy, a fia kettõ, az orvos három, öccse, bátyja, sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa, hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várõrség, mert valahányszor egyféle orvosságért elküldtek egyet csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illetõ helyen, s kurucot küldtek vissza helyette. Valójában Huszt várát beteglátogatás örve alatt szépen elfoglalták tõle, aztán azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából.
Sztem a novella tanulsága igaz minden természetes kialakult egyensúlyt megbontó élethelyzetre (környezetébe nem beilleszkedõ hanem azt kisajátítani akaró növény, rovar, élõlény túlszaporodása) Bocs a hosszért
Huszt várát akkor erõs fészeknek tarták, s a kuruc vezér Rédey igen szerette volna, ha azt valahogy szépszerével bevette volna. Ostromágyúi Rédeynek nem igen valának, hadserege sem igen mérkõzhetett volna a Tallósy labanc kapitányéval, mivelhogy õ csupa lovassággal rendelkezett, emez pedig elegendõ muskétást tudott kiállítani a falakra. Márpedig a várat akármi módon, de el kelle tõle venni. Egyszer Tallósy uram nagybeteg lett. Rédey egyedül egy hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába. Beeresztették, ki tartott volna tõle, mikor egyedül jõ? Kérdezõsködék a beteg felõl, fölvezették hozzá, ott találta az ágyon fekve, odament hozzá, mondá neki hogy félretéve minden pártvillongást, atyafiságos érzelembõl jött. Felajánlotta saját orvosát, Tallósy jóhiszemû engedélyével írt a fiának, másnap ott volt Rédey fia és az orvos, aki megvizsgálta a beteget, rendelt neki orvosságot. Akkor nem volt minden városban gyógyszertár, el kellett a szerekért futtatni Debrecenbe; elhozta Rédey uramnak egy ismerõse, aki ismét kocsissal, hajdúval érkezett meg. Tallósy uram betegsége azért csak ment a maga útján, Rédey uram pedig kifogyhatatlan volt úgy tudott ajánlani mindenféle gyógyírt, az pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál, keresztfiánál volt és azokat az illetõk mind maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak. A beteg pedig kezdte már magában számolgatni, hogy Rédey egy, a fia kettõ, az orvos három, öccse, bátyja, sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa, hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várõrség, mert valahányszor egyféle orvosságért elküldtek egyet csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illetõ helyen, s kurucot küldtek vissza helyette. Valójában Huszt várát beteglátogatás örve alatt szépen elfoglalták tõle, aztán azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából.
Sztem a novella tanulsága igaz minden természetes kialakult egyensúlyt megbontó élethelyzetre (környezetébe nem beilleszkedõ hanem azt kisajátítani akaró növény, rovar, élõlény túlszaporodása) Bocs a hosszért
