Gratulálok, ügyes munka!
De!
Mivel a pécsi állomás tudomásom szerint csak az 1950-es évek környékétõl van a Pécs-pogányi dombtetõn, elõtte pedig azt hiszem a belvárosban volt talán, így 100 évre eleve összehasonlíthatatlan az adatsor.
Ami viszont nagyon érdekes, hogy ha összekötjük az oszlopok csúcsait Link , egy olyasmi görbe jön ki, ami igazolni látszik részben az én elméletemet is, hogy az 1920-1950 között volt egy szélsõségesebb idõszak, utána jött az 1990-es évek elejéig az az idõszak, amikor a nyugati áramlás uralma alatt volt Európa idõjárása, majd az elmúlt 20 év ismét erõsebb kiugrást mutat.
Node!
Amennyiben ez valóban így van, honnan tudjuk, hogy az 1950-es évektõl kezdve azért esett vissza a hõségnapok száma, mert kivitték a Pécs-pogányi dombtetõre a mérõt (ahol a magasság és a környezeti feltételek miatt nappal hûvösebb van, mint a belvárosban volt), vagy azért, mert abban az idõszakban a nyugati áramlás volt domináns, ami kiegyenlítettebb idõjárást hozott.
Ez utóbbi lehet azért is valószínû, mert minden hónapban ugyanaz az eloszlás, lehet látni a jellegzetességet hónapról hónapra.
Vagy mivel az állomás átkerülése miatt biztosan kevesebb lett a hõségnapok száma, honnan lehet tudni, vajon az idõjárásban bekövetkezett változás mennyivel befolyásolta a hõségnapok számát?!