Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".