Ellõre is bocsi, hgoy íde írom, de igyekszek rövid lenni.

Éghajlatváltozás mindig is volt és lesz. Hogy milyen mértékû és irányú volt eddig az az egyik legfontosabb kérdés, a másik pedig az lehet hova tart, a harmadik miért. Az utóbbi évtizedekben milyen irányban és sebességben halladt, azt tudjuk. Szakaszosan változott, többségében melegedett átlagosan a Föld hõmérséklete. Ha régiónként nézzük, már természetesen más és más eredményeket látunk. Pl van olyan hely a 60. szélességi körön túl, ahol volt egy nagyon erõs melegedõ szakasz a XX. század elején azóta nem változott szignifikánsan. Van olyan is, ahol gyengén hûlt, vagy éppen nem változott. Nem szabad elfeledni, hgoy nem csak azok jelei az éghajlatváltozásnak, ha egy-egy hõmérsékleti, vagy csapadék rekord megdõl. Az is a változás jele, hogy elmaradt októberben a szokásos ciklonaktivitás. Milyen változás? Éghajlatváltozás. Nem helyén való a globális felmelegedéssel dobálózni. Nem hiába van, hgoy már sok helyen inkább ezt a terminológiát használják.
Hova tart? A legtöbb éghajlati modellel az eddig éghajlatot jelentõsen befolyásoló tényezõket vették alapul és modellezték. Így vannak forgatókönyvek az üvegházgázok mennyiségének változására, melyek ezek növekedése esetén különbözõ mértékû globális melegedést jelentenek átlagban a hõmérsékletben. Vannak olyanok melyek azt nézik, hogy mi törétnne ha ennyi vagy annyi jég olvadna el és módosulna a Golf-áramlat. Van ezek kettõnek ötvözete. Van olyan, mely azt vizsgálja milyen lenne a Föld átlaghõmérséklete ha nem lennének erdõk... Forgatókönyvek vannak tehát, konkrétum még nincs. Azonban azt se feledjétek, hgoy ezek is legalább 50-70 évvel késõbbre jósolnak. Vagyis hogy milyen úton fogunk odajutni és milyen szakaszokban történik nem tudni konkrétan. (Én magam ezért próbálnék tudományos alapokon küzdeni, hogy lehetõség legyen becsléseket, forgatókönyveket adni a következõ hónapokra, évekre, 10-20 évre.) Az is baj, hogy ezek a forgatókönyvek melyeket ismerünk nem szép jövõt mutatnak. Gyerekkorunkban megtanultuk, hogy késsel nem szabad játszani mert megvághatjuk magunkat. Persze akkor még minidig sok más lehetõség van mivel árthatunk magunknak, vagy éppen nem garantált, hgoy pár nappal késõbb nem-e megbetegszünk. Mégis a késtõl legalább próbáljuk a gyereket óvni, nehogy kárt tegyen magában. Van egy lehetséges veszély, és az pedig az, hogy ilyen mértékben növekszik az ÜHG az egyik leehtséges eredménye, hogy drasztikusan átalalkul a klímánk. Vagy éppen jégkorszak köszönt Észak-Európára. Hogy milyen változások lehetnek Európára, az az egyes forgatókönyvekbõl kiderül. Persze van, amleyik ezt mondja, van amelyik azt. Hát.... egyik sem éppen leányálom. De persze ezek még mindig csak 2050-70 körülre.
A statiszitkus elemzésre szükség van, kellenek a statisztikus karakterisztikák, de azokat elemezni, értelmezni kell helyesen, szakszerûen és a legfõbb idõbeni változásukat, folyamatukat is figyelembe kellene venni (ez is olyan,a mit próúbálok hangsúlyozni). Néha azok is a változás jelei, amiket nem "látunk". Lenne még mit írnom, de nem akarok a fórum témájától jobban eltérni. Bocsi a hosszért.