Stelvio ötlete annyira megtetszett, hogy bepillantottam az OMSZ alapítását megelõzõ évtizedek napi adataiba is. Az 1841-48 között Gellérthegyen, valamint 1861-70 között a Budai Várnegyed tövében végzett észlelések alapján megkerestem az utolsó 28 fok feletti maximumhõmérsékletet követõ nap idõpontját. Az említett adatok a Kruspér István-féle Légtüneti Észleletek kiadványsorozatban találhatóak meg.

Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).

Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.

Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):

1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *

Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...

1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.