A rekordokra már most megmondom a választ. Semmi, de semmi összefüggést nem találtam a kettõ között. És miért? Egyszerû, mert a rekordok pusztán a véletlen mûve, és egy dinamikus légkörzés eredménye gyors változóval. Itt egy dolog fedezhetõ fel, de az sem hat ki a télre, hogy ha száraz a nyár akkor sok-sok rekord születhet, mind meleg, mind pedig hideg. Ha nedves akkor ez kevésbé jellemzõ. Míg tavaly meleg rekordnak nyoma is alig volt, csak éjszakai, addig idén jó párat jegyezhetünk fel, és hideg sem volt annyi mint idén, ez az egy dolog mondató el, semmi több.

A középhõmérsékletnek sincs sok köze véleményem szerint. Volt mind a kettõ szép számmal, egy meleg szeptembert is tudta követni szinte az egyik leghidegebb tél (pl 192laza, és fordítva (pl 1950). Így ha valamerre is billen a mérleg nyelve az is a véletlen mûve lehet. Két extrém példa az 1950-51-es enyhe télre, vagy szinte a legzordabb februárra 1929-ben. Mind a két esetben hõségnapokkal tûzdelt meleg szeptember elõzte meg. De van ellen példa is pl az 1939-es szeptember fõként a vége miatt igen hidegre sikeredett, már fagyokkal, és egy szokatlanul kemény tél következett, de 1902-ben is hasonló volt a helyzet. Természetesen van ellenpélda is, pl 1977 szeptembere mikor már kemény fagyok a hónap végén kialakultak, havi minimum is ebbõl az évbõl való, és bizony a tél nem volt hideg, sõt enyhe idõvel telt el.
De itt van a 1995 szeptembere és az egyik leghavasabb tél következett, pedig ez az õszi hónap is hûvös volt, de az 1996-os is mikor Kékestetõn már 6-án megvolt az elsõ hózápor, és ezután a tél nagy része zord hideg volt havazásokkal, fõként karácsony környékén.
Így én szoros kapcsolatot nem tudok felfedezni. Itt az európai elrendezõdés lehet a döntõ, és hogy alakulnak a hidegmagok. Avagy, hogy marad erõs nyugati az áramlási kép. Ettõl függ a telünk, persze sok-sok apró változótól még, de errõl beszélni egyelõre korai.