Nekem az egész év rendkívül naposnak tûnik (mint ahogy már többször leírtam idén), nagyon magas éves napfényösszeg lesz szerintem.
Zsinórban voltak felhõtlen hetek, nem is csak a kevés csapadék okolható az aszályért, hanem az állandóan tûzõ-égetõ nap.

Szegeden augusztus utolsó napjáig 1782,8 órát sütött a nap.
Békéscsabán 1817,3 órát.
Sármellék 1830,9 óra.

Láthatóan jó volt a "saját beépített napfényérzékelõm", Sármelléken többet sütött a nap. Fõleg ha azt vesszük, hogy Sármelléknél ott a pogányvári domb nyugatra, ami minimálisan talán kivesz valamennyit. Tehát ennyi hátránya van az alföldi állomásokhoz képest. Meg a mérések megbízhatósága sem Sármellék mellett szól. És emellett mér többet.
Szeptember a mai nappal bezárólag 239 óra, van vissza 4 nap a hónapból, tehát kb. 2106 óra lesz szeptember végén a napfényösszeg Sármelléken.
Az év maradék három hónapját átlagosnak feltételezve kevéssel 2400 óra fölé kerülünk.
Ha pedig folytatódna a rendkívül napos jelleg (bár az anticiklonos, nyári félévben napos nappalok a tél felé közeledve köddel és hochnebellel fognak járni), akkor megközelítenénk a Békéscsabán 2003-ba mért 2501-es rekordot.
Node!
Ha úgy mérnék a napfényt Sármelléken, mint ahogy mérik Békéscsabán, akkor biztosan el is érnénk. Gondolok itt arra, hogy országosan felhõtlen napokon rendszeresen elõfordul, hogy Békéscsabán többet mérnek, mint bárhol az országban. Pl.: Link , pedig mindig olyan napokon vizsgáltam a napfényadatokat, amikor felhõ sehol nem zavarta a napsütést.
Tehát azzal együtt kezelendõek az adatok (mint ahogy már többször szó volt róla, lásd Nagykanizsa), hogy a mérések megbízhatósága erõsen kérdéses, a mért napfényösszeg nem biztos, hogy visszatükrözi a légköri(!!) valóságot.
Valóban jó volt az empirikus érzékelésem, hogy az idei év nagyon magas napfényösszegû...idáig!
Mert persze ettõl még nyugodtan lehet a következõ 3 hónap rendkívül alacsony is, ha éppen úgy támad kedve az idõjárásnak.