Nem akarok hülyeségeket írni, a Réthly kötetben van infó nem is kevés. Idõm most nincs alaposan utánanézni, de már vizslattam régebben a dolgot. A csapadékzóna D- DK - irányból érkezett. A délalföldön szinte a semmibõl robbant be, hatalmas szélviharral indult azonnal, sûrû aprószemû havazással, hóviharral. Volt ahol átmeneti ónosesõrõl számoltak be a csapadék kezdetén. A hóvihar a "Jászságot éppen nyaldosta" írja a korabeli beszámoló, Pest - Budán nem hullott nagy hó, ÉNY-on sem. Bács kiskun - Borsod lehetett még az ítéletidõ által sújtott terület, az alig köpésre lévõ Poroszlóról van adat a szörnyû hóvihar pusztításáról. Zömmel a délalföld, tiszántúl volt a leginkább érintett terület, ha a trianoni országrészt nézzük. A határon kívûl tettenérhetõ a Bánátban, Temesvár környékén... Erõs a gyanúm, hogy ez a klasszikusan igen nagy hóviharokat okozó, de meglehetõsen ritka DK irányból fölénk pörgõ ciklon. A kp. Erdélyen át haladt el, inkább a déli részen, hatalmas viharkárok a Máramarosban, de székelyföldi területeken is. Ergo: Szerintem mediterrán ciklon volt, a kisöccsei okoznak ritkán ennél jóval szerényebb hóviharokat, pl.a 80 (?)- években egy a délalföldön.Számos hasonló, de az intenzitásában szerényebb hóviharról van adat, fõ szenvedõ alany az Alföld ezeknél. Ennyi idõm volt, ha pontatlan voltam javítok..