Ahogy az év vége közeledtével idén is egyre több és több szó esett arról, hogy az ország egyes részein mekkora az esélye a fehér karácsonynak, úgy általában minden évben rendszeresen visszatérõ téma ez. Ilyenkor persze mindig elõkerülnek az idõsebbek részérõl a "bezzeg ennyi és ennyi évvel ezelõtt..." meg az "én idõmben még..." és hasonló jellegû visszaemlékezések a havas, avagy éppen hómentes ünnepekkel kapcsolatban.
Ezért úgy gondoltam, talán nem haszontalan, ha valamivel objektívabb módszerrel is megpróbáljuk megközelíteni a régebbi idõk "fehér karácsony"-kérdéskörét.

Így hát elõszedtem a jelen pillanatban hozzáférhetõ leghosszabb magyarországi hótakaró-adatsort, vagyis a fõvárosi mérések sorozatát. A belvárosban (eleinte a Fõ utcában, majd az OMSZ jelenlegi központjának helyén, a Kitaibel Pál utcában) már a XIX. század végétõl napi rendszerességgel folytak hóvastagságra vonatkozó megfigyelések (természetesen nem a mai betondzsungel-körülmények között, hanem akkor még szabványos, nyílt, füves terület állt rendelkezésre), majd az 1950-es évektõl a pesti oldalon, Lõrincen is megkezdõdtek a mérések.

Mivel a legelsõ évek adatai sajnos meglehetõsen hiányosak, ezért összességében egy 107 éves adatsort sikerült rekonstruálni az 1904-05-ös szezontól kezdve egészen napjainkig. Ebbõl válogattam most ki a karácsonyi adatokat - az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-tõl pedig a lõrinciek.

Íme tehát alább láthatók az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhetõ vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elõ.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -
1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -
1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5
1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9
1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -
1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -

1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -
1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20
1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -
1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -
1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -
2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4


Mindezek alapján hótakarós nap volt:
- december 24.: 25 évben,
- december 25.: 27 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel elõfordult:
- december 24.: 46 évben,
- december 25.: 41 évben,
- december 26.: 45 évben.

Továbbá a 107 évbõl:
- 56-szor a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhetõ volt;
- 34-szer a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy a Karácsony mindhárom napjának reggelén hótakarót jegyezhettek fel.

Vagyis ez azt jelenti, hogy a fõváros környékén jó eséllyel kb. minden második évben számíthatunk rá, hogy legalább az ünnep egyik napján legalább hófolt vagy hólepel borítja a talajt. Nagyjából minden harmadik évben a 3 napból legalább az egyik már hótakarós is, és átlagosan kb. 4-5 évente történik meg az, hogy a Karácsony az elejétõl a végéig hótakarós.

Ez persze csak statisztika, ami - ahogy mondani szokás - pont a lényeget nem mutatja meg. nevet Hiszen jól látható, hogy egyes idõszakokban folyamatosan egymás után több havas Karácsony is elõfordult, míg máskor igen hosszú ideig egy sem.
A csúcsidõszak talán a 20-as, 30-as években volt: ekkor amellett, hogy gyakran borította hó a talajt az ünnepek alatt, a hótakaró vastagsága is több alkalommal jelentõsnek mondható (még 1917-ben 13-15 cm, majd 1927-ben 11-13 cm, 1933-ban 19 cm, 1935-ben 25-30 cm - ez abszolút karácsonyi csúcs Budapesten a mérések történetében, 1937-ben, 1938-ban és 1940-ben pedig 10 cm körül). A 40-es, 50-es években ezzel szemben rendre alig-alig volt csak hó december 24. és 26. között, a lokális maximum 1956-ban jelentkezett 5-6 cm-rel.
Legközelebb 1963-ban fordult elõ vastagabb hótakaró (12-16 cm), majd 1969-ben 16-23 cm, rá egy évre pedig 12-20 cm havat jegyeztek fel. Ezután a 70-es, 80-as években az egy szem 1981-es Karácsony (6-9 cm) kivételével lényegében semmi, ekkoriban feltûnõen hószegény volt tehát az ünnep majd' 20 éven keresztül. Aztán 1991-tõl ismét jobb idõk jöttek: ebben az évben 10 cm körüli, 1996-ban 12-16 cm, 2001-ben és 2002-ben pedig mindhárom napon egyformán 9 cm került feljegyzésre.
Azóta viszont megint csak nem túl sok "fehér karácsonyban" volt részünk az ország ezen részén: a legjelentõsebb hótakaró tavaly december 26-án reggelre alakult ki, és az is mindössze 4 cm-t tett ki.