"Decemberben ugye, viszont volt egy szintén -8 körüli, de inverziós T min a dombtetõkön, amikor elvileg lent jóval hidegebb volt? Pontosan mennyire?"

-21 fok a nagykanizsai, -19 fok az új lendvai állomáson lent a síkon, -14,8 nálam, -22 fok az iklódin.

"Januárban azt mondod szállított -inverziós helyzet volt. Ez mit jelent pontosan, milyen helyzetet?"

Ez azt jelenti, hogy tegyük fel az éjszaka elsõ felében még áramlik be a hideg, majd ahogy kezd leállni a szél az alsóbb szinteken, ott úgy kezd el hûlni, fent még rendesen fúj a szél, ezért ott még szállított fagy van, ilyenkor "szendvicshelyzet" alakul ki, ekkor a középsõ szintek a legenyhébbek, ahol annyira még fúj hogy nem zuhan mint lent, de annyira már nem fúj erõsen, mint fent.

Igen, a szállított fagy mértéke a dombtetõn a beáramló sarkvidéki levegõ hõmérsékletétõl függ.
Ilyenkor a magassággal felfelé csökken a hõmérséklet, olyannyira, hogy nem ritka az ilyen helyzetekben az sem, hogy a 2 méteres minimum alacsonyabb, mint a talaj felett 5 centivel mért radiációs minimum.
Egy tiszta szállított fagyos helyzet télen valóban veszélyes a dombokra nézve, a szerencse az, hogy ritka az olyan hidegbetörés, amikor széllel a beáramló hideglevegõ például -15 foknál hidegebb. Ettõl függetlenül persze létezik, ilyen volt például 2006 januárjában, amikor is 23-án reggel 6-kor a nagykanizsai állomáson (140 méter) -14,6 fok volt, míg a zalaegerszegin (240 méter) -15,5 fok.
Egy órával késõbb a 7-es mérésnél a nagykanizsain -14,7 fokig, míg a zalaegerszegin -15,7 fokig süllyedt tovább.
Eközben a nagykanizsai állomáson 15 km/h-s, a zalaegerszegin 30 m/h-s átlagszél volt.
Tehát fent jobban fújt a szél, ami nem meglepõ, hiszen a dombok mindig szelesebbek, a derült anticiklonos éjszakákon emiatt enyhébbek, viszont ha lent is fúj a szél meg fent is, akkor fordítva van.
Gyakorlatilag 100 méteres szintkülönbséggel volt 1 fokkal hidegebb a magasban, persze nem azonos földrajzi hely felett, emiatt lehet minimális eltérés.