A hétvégén a kertben ástam. Ez eddig nem nagy "vasz is dasz".
A napos oldalról, az árnyékos felé. A napos oldalon a talaj kellemesen ásható volt egy ásónyomig, ami a rögbõl, borsónyi, diónyi méretre szét is esett, abszolút gereblyézhetõ volt.
Az árnyékos rész felé haladva ezzel szemben elõször a talaj teteje (ahogy megsütötte a nap, 1-2 cm) volt nedves, sáros, az alatt elfagyott.(E-miatt neveztem el viccesen permafrost talajnak. nevet ).
A talaj az árnyékos részen teljesen elfagyott, a tetején napközben sem engedett ki. Ott teljesen száraz, helyesen jégkristályok által megemelt talaj volt a jellemzõ.

A fagy a félig átfagyott részben még 8-10 cm volt. Ásóval áttörhetõ volt, amit kifordítva, egyben tömbként tudtam megforgatni.
A teljesen átfagyott talajon pedig még az ásót sem tudtam lenyomni, pedig ugráltam rajta a közel 95 kg-os súlyommal.

A másik érdekesség a komposzt ládában a talaj (ami már ténylegesen talaj volt, és nem valami kevert még bomló anyag) teljesen össze volt fagyva.
1 hete, hogy kibontottam, és hagytam a napon, hagy olvadjon, kiengedjen a "permafrost" talaj.
Az eredmény: 1 hét alatt a felsõ 5 cm-es réteg engedett ki, a többi még mindig olyan kemény volt, hogy az ásót elhajtottam benne.
Kíváncsi vagyok, a hétvégén kienged-e a talaj a melegedés hatására.

Esetleg valaki figyelt-e meg ilyen jelenséget környezetében, vagy csak én "unatkozom" ennyire? nevet

A terület tök sík fekvésen van, folyómeder által korábban feltöltött, de jelenleg már ármentes területen. Nem hegyvidéken, nap által sem megvilágított részen. Mondjuk utóbbinak, hogy sík, nem is nagyon kitett. Ezt jól leírtam.