Jelentem a börzsönyi kukacok a morzsalékosra fagyott betonkemény jó kis ABET talajban mirelit állapotban vannak és csalódtak a csalóka napfény hibavaló erejében... vidám ..

Hohoóóóó két majomban örölünk, de a lényeg,hogy jól öröljünk. kacsint
Én csupán egyetlen szegmenst, nevezzük egyéni ex catedra kijelentésnek, ragadtam ki az áltudomány-tudomány-homeopatikus szerek és kökörcsinek mélyre gyûrûzõ szellemi örvényének tomboló viharából. nevet

Vagyis a kérdésre kibogarászható válasz, levonható konklúzió alapján:nem tudod leírni

…és Dávid, aki mélyebb rejtelmeiben is találkozik a terepi szakmai életében az ökológia szépségeivel, megfogta a lényeg egyik sarkát…viselkedési mintázatok, dinamikák végtelen változóval fûszerezett belsõ útjai…individuális és szupraindividuális szinten…itt bizony, a szünbiológia magas polcain gyakorta csõdöt mondanak a jelenlegi tudományosság törvényei és azokat sûrûn kell újrarajzolgatni..

Az igényeim a tudomány terén szigorúan tudományos jellegûek, már csak hivatásomnál, végzettségeimnél, szakmámnál fogva is, el nem ítélhetõ módon, annak ellenére, hogy kifejezetten borsózik a hátam egy olyan falanszter világtól, ahol csak úgy, ad hoc nincsenek csodák, nem várhatok csodákat és a nem is oly ritkán szemellenzõt is hordó, szinte már vallássá aposztrofált és kemény túlélési és pénzügyi motivációk mentén túlmisztifikált tudomány törvényei, képletei és megélhetési, önmegvalósítási lázban szenvedõ középszerû hivatásos papjai vagy autodidakta apostolai igyekeznek radikálisan demagóg módon körvonalazni pl. a hit, hinni emberileg kis mélységû kérdéskörét. Idõnként ugyanis pl. hiszek az emberi jóságban, empátiában, toleranciában, barátságban, önzetlenségben, sõt bár nem divat, de még a szerelemben is, amely fenti lelki devianciáim sora biofizikailag, de nevezzük inkább helyesen, hiszen minden vegyészet, biokémiailag, molkeuláris kémiailag stb.. MEGFIGYELHETÕ,LEÍRHATÓ,DEFINIÁLHATÓ etc..etc..és mégis nagyrészt épp akár molekulaszintû analízisük során lehet teljes értékû tudományos farkasvakságot kapni. Mivel némi döntéselméleti alap elsajátítása után belátható (rendszerszemléletû gondolkodás koordinátarendszerében), hogy a sok komponensû egészleges rendszerek, jelenségek, folyamatok szétszedésével nem definiálhatod az önmaguk egészlegességében rejlõ saját törvényszerûségeket. Fizikai törvényekkel sem.
Az R- vagy az S+ optikai izomer jelenség a vegyészetben remekül megfogható, legyen szó bármelyik ciklikus terpén karvonjáról is. Ám egy gyógynövények is alkotta asszociáció, életközösség már kissé nehezebben oldható fel a fenti szellemben. Vannak önmagába záródó törvényszerûségei a bonyolult együttélési hatásmechanizmusok fényében, amelyek jó részérõl, tudomány ide vagy oda, halvány lila dunsztunk sincs. Csak hisszük a tudomány öntömjénezõ füstjébe burkolva. És akkor pl. földi klímaléptékben már ne is gondolkodjunk. Társadalmiban meg végképp ne. Az egyes ember önmagában is egy külön világ.

A tudás kõsziklán álló megingathatatlan szilárd alapjaiba vetett hit (érdekes itt a szó) csupán csak egy tudományt nézve, a szünbiológia, (elég gyenge biomatematikával áldott diszciplina), idõnként, bizonyos szint után, szépen megfeneklik. Már ha van önkritikánk, alázatunk stb...Mikorbiológiai hirearchia szinten minden szép és jó. Nézd meg a kutatók és publikációk számát , ám emelkedj feljebb és a szépen kimunkált törvényszerûségeid idõnként összeomlanak a gyakorlati élet morzsoló kezében, épp mert úgy hisszük leírható a rendszer törvényekkel. Pl. egy ember érzelmi változásai, motivációja, ad hoc döntései, hite, csodái stb..stb..képletekkel..pedig nem...így nem...itt jönnek a nem képletesíthetõ, törvényben nem definiálható változók, feed-backek tömegei...

A tudomány eredményeire, módszereire valóban nem szabad legyinteni, mindenapi életünk fontos, nagyon fontos része, de csak része. A magasztos tudomány, végigtekintve a XX. századon, és a bontakozó XXI-en nem volt képes megoldani az emberiség nagy problémáit, kérdéseit, s idõnként új arculatba csomagolva újratermelte azokat.Idõnként külsõ kényszereket méllyen kiszolgálva, ahogy teszi ma is.Még, ha nem is látjuk át az okok-okozatot szövevényes hálóját a mélyben.Mert ott emberi sallangok rejlenek.Ugyanúgy, ahogy az áltudományokban, csak szebb kiadásban, finomabb anyagból. Olyan ez, mint a palesztin, zsidó ellentét.Sémiták mindketten.
Helyén kell kezelni a korlátait, belsõ sajátosságait ismerni és messze nem tévedhetetlen törvényeit idõnként nem árt, új leíró ismeretek fényében revidiálni. Modellezni gyakorlatilag mindent lehet és annak az ellenkezõjét is. Ez csak prekoncepció és némi hozzáértés függvénye. Az egy más kérdés mi köze a tényekhez.

Nem hiszem,hogy az egész vilg kétszínû, ez csak cinizmus.. viszont a mély és gusztustalan ragadós sárban keresni a megmaradt értékeket, közösségi szellemben önzetelenül tenni érte, fennmaradásukért már valóban baromi fárasztó..igaz hinni kell talán..valamiben..valamiben ami kevés esetben írható le tudományos törvényekkel..épp mert a rendszer, e fokon magában hordja törvényszerûségeit..

És ahogy Dávid írta, nagyon jó érzés nem tudni okosságokat hozzáfûzni egy rakat dologhoz…bõven van mibõl meríteni…
ahogy talán nekem se kellett volna most ilyen hosszan...okoskodni nevet