Mivel épp pipadohányért kellene mennem, kellemetlen a civilizáció "áldásaitól" 4-6 km-re élni ahová a madár is hátizsákkal jár, de nem bántam meg, kárpótol érte a Természet nevet
54 évig hallgattam éjjel-nappal a pesti belvárosi közlekedést, ideje volt hogy a madarakat hallgassam álló nap, júniusban töltöm a hetedik évet nevet (sajnos a 2005-ös életmentõ szívmûtétem beleszólt az öregkoromra eltervezett aktív vízi-földi természetjárásba pedig itt is lehet túrázni, kerékpározni, vitorlázni - itt az "Alföld peremén" dombok nincsenek de sífutásra alkalmas terepek igen)
Még a régi szentendrei telken sem volt ilyen koncert reggelente - abból gondolom hogy a Duna hajnalban virradatkor (még) a domboldalra felhallatszó fémes morajlása tûnt fel reggelente. Itt vagy a csend vagy a madárhangok uralnak mindent, a messzebb esõ aszfaltozott "nagyúton" is ritkán húz el egy kocsi. A szántóföldek közelsége miatt olykor pár napig traktorok zörögnek és porolnak (szerencsére csak a zaj ér idáig, a por útközben leülepedik) de szinte jól esik hallani mert kell és szükséges hogy legyen mit ennünk nevet Tán a motorcsónakok hangosak, de azzal is óvatosak, mert ide pihenni járnak és "senki se piszkít a saját fészkébe" még zajszennyezéssel sem. A nagy többség ügyel a csendre, szerencsére nem túl gyakori az úrhatnám "kerty-partyk" kutyaijesztõ tüzijátékrobaja vagy az elõbbieknél még ritkábban hallható nyáresti, lakodalmas zenével kísért "szalonnapirító" részeg gajdolás szegyenlos