"Valószínûleg a nyári félév maximumai a reptéren 1-2 fokkal magasabbak lennének, ugyanakkor a téli félévben a minimumok és tartósan ködös napokon a maximumok is lényegesen alacsonyabbak voltak"

Ez így nem egészen pontos, a reptéren a magasságkülönbség miatt nem csak nyáron, hanem télen-nyáron-tavasszal-õsszel mindig magasabbak a maximumok, mint fent az Avason.
Persze amikor lent egész napra megmarad a köd, az Avas meg kilóg, akkor nyilván nem, de ezen napok száma az összes éves maximumátlagra kevésbé hat, mint a normál nappali légrétegzõdés.
Még akkor is, ha a reptér erõs ködhajlammal rendelkezi.
Az avasi mérõ 232 méteren van, a reptér 120-on, tehát 110 m-es a szintkülönbség.
A magasságkülönbség persze nem minden, mivel az avasi mérõ növényekkel körbevett, "befülledõs" jellegû (by Pitom) helyen van, ezért a magasságához képest elvileg jobb maximumokat kell, hogy mérjen, mint egy jobban széljárta hely.
Illetve a minimumok nem csak télen alacsonyabbak lényegesebben a reptéren, hanem szintúgy egész évben minden derült vagy gyengén felhõs, szélcsendes vagy gyengén szeles, anticiklonos éjszakán, vagyis amikor a kisugárzási inverzió ki tud alakulni.
Persze az említett növények szélfogó hatása éjjel is érvényesül, inverziós éjszakákon emiatt lehet alacsonyabb, szeles, "szállított fagyos" éjszakákon a szélhûtést mérsékelheti, de akár le is állhat a növényektõl a szél.
Aztán ott a buszvégállomás, ami állítólag hõszennyezi is az állomást, stb stb.
Kb. ilyenekbõl áll össze egy állomás éves középhõmérséklete.
Csak ezután jöhet a térségi különbség, vagy akár a globális felmelegedés mértéke.