Hát hiszen ilyen idõket élünk, tisztában vagyok vele, Gárdonyi Géza Göre Gábor bíró urammal mondatta - "Az ingyennek mindig van büze" csak olykor az ember néha még hisz valamiben... olyan idejétmúlt dolgokban, mint EMBERSÉG, SZERETET, ÖNZETLENSÉG, JÓINDULAT vagy legalább egy kis empátia. Nem vagyok vallásgyakorló, de fura dolog jutott eszembe: annak idején Krisztus kergette a kufárokat korbáccsal, most azok kergetik õt illetve, a szó nem vallásos értelemben vett követõit, kinevetik, hülyének nézik aki jót tesz vagy jótett helyébe jót vár esetleg segítségre számít.
Persze mit is kérdezett az öreg boszorkány - "Királyfi, te még hiszel a mesékben?" No mindegy, ez van, haladunk a XXI. századi modern sötét középkor felé... elképesztõ homály, tudatlanság és közöny uralkodik el az embereken, az utcára most se ajánlatos este kimenni, a pénz a hatalom, szabad rablás és a fizikai erõ került középpontba mint a sötét középkorban. Nem éppen a gyerekkori naivitással XXI.századra várt idilli jövõkép vált valóra, bár Herbert George Wells közel száz éve figyelmeztet erre "Idõgép" c. könyvében avagy Aldous Huxley utal ha nem is olyan horrorisztikusan de még érzékletesebben "Szép új világ" c. könyvében, de felszínes röhögés helyett figyelmesen nézve a burleszkfilmek is javarészt errõl szólnak. Néha örülök hogy idõm lejártával kimaradok ebbõl a "visszafejlõdésbõl". Bár annak is vége lesz egyszer, semmi se tart örökké nevet Eszembe jutott az "átkosbeli" vicc - "Semmi se tart örökké, százötven év alatt se lettünk törökké" analógiával, a becsületes, önzetlen emberek azok is maradnak mindenkor, túl is élnek mindent, mivel "nem szállnak be" a marakodásba melyben az "emberszabásúak" a nagyobb koncért hullanak el így vagy úgy.