A ma reggeli minimumok Link
És a 2012. februári hideg idõszak leghidegebb éjszakája Link
Mi a különbség és a hasonlóság??

A különbség szembetûnõ: ma reggel az északnyugati, északi országrész hozta a mediterrán ciklonok utáni elsõ (egyben utolsó) derülést a hideg periódus végén.
A múlt februári térképen pedig szinte centire pontosan az a rész a legenyhébb, ahol ma reggelre a leghidegebb volt, és a ma reggel legenyhébb terület a leghidegebb.
Az egyik különbség az értékekben van, míg múlt februárban a leghidegebb értékek -26 fokok voltak, addig most szinte 10 fokkal magasabb volt a legalacsonyabb érték.
A másik, hogy a februári alkalommal pont ott van nagy hó, ahol a main nincs, és fordítva.
A múlt februári esemény annyiban tért el, hogy a beáramló hideg a nagy csapadékot leszorította dél-délkeletre, viszont ez azzal járt (és amikor a déli, délkeleti országrész nagyobb havat kap, mint az északnyugati, akkor rendszerint ez az eloszlás, lásd 2003 január-február), hogy a hideg egybõl, sokkal jobban ránk tudott húzódni, hisz lejjebb volt az akciócentrum.
A mostani téli menetben délkelet és dél végig a melegoldalon esõt kapott, itt volt csak hó szinte végig ugyanazokon a területeken.
Ez azzal járt, hogy a folyamatos ciklonképzõdés annyi meleget tekert mindig be, hogy nem engedte ránk a hideget, mivel északabbra volt a csapadék, majd amikor most ránk zuhant, ez már sokkal gyengébb hideg, mint ami magát a ciklontevékenységet kiváltotta, felõrlõdött a hideg.
Ilyenkor a nagy hideg inkább akkor tud kialakulni, ha annyira nagy mennyiség esik északnyugaton-nyugaton (délnyugat hol az egyikhez, hol a másikhoz tartozik, pont ott a választóvonal), hogy nem bír elolvadni, és egy késõbbi hidegbetörés havat talál itt.
Ezért a déli, délkeleti országrész rendszerint jobban ki van téve a nagyobb hidegeknek, mert ha ott esik nagy hó, az utána azzal jár, hogy direktbe ránk szakad az északi sark.

Illetve még egy érdekes dolog van ezzel a két eseménnyel kapcsolatban: mivel gyümölcsökkel foglalkozom, köztük korlátozottan fagyérzékenyekkel is, nagyon sok cikk, tanulmány kerül a kezembe, sok ember, köztük szakember véleményét hallom, és általánosan elterjedt tévhit, hogy a déli országrészben sokkal jobban lehet korlátozottan téltûrõ (és egyéb más) gyümölcsfajokat sikeresen termeszteni, mert hát délebbre van, ott melegebb a klíma, több a napfény, stb stb.
Csak sokan nem gondolnak arra, hogy bizony a mediterrán ciklonok gyakorta hoznak vastag hótakarót a déli országrészbe, ami egy kiderülés után kritikus helyzetet teremthet.
A globális felmelegedés hirdetõi is (legyen az laikus vagy szakember) gyakran dobálóznak olyanokkal, hogy a déli országrészben már megteremnek a magas hõigényû, kevésbé fagytûrõ növények is...hát az elmúlt 10-15 évben a déli országrészben még jó, ha fû maradt egyáltalán.
Persze a város, az inverzió mindenek felett, de térségileg errõl a déli országrész elõnyérõl egyáltalán nem beszélhetünk.
1996. december 31 Link
2001. december 25 Link
2003. január-február emlékezetes tele
2005. február eleje Link
2012. februárt már említettem
2012. december Link

A nagyobb hidegeket hozó idõszakok alkalmával a déli országrész rendszerint sokkal alacsonyabb minimumokkal jön ki, mint mondjuk az észak-északnyugati térség.

Végezetül érdekes, hogy a 2005-ös február elsõ 10 napjáról kevésbé esik szó, amikor az elmúlt évek hidegebb teleit emlegetik, pedig....
A minimumokat érdemes nézni.
2005. február 2. Link
2005. február 3. Link
2005. február 4. Link
2005. február 5. Link
Most kezd durvulni:
2005. február 6. Link
2005. február 7. Link
2005. február 8. Link
2005. február 9. Link
2005. február 10. Link
Pedig rendkívül érdekes helyzet volt!
Nem egy túl komoly hideg szakadt le!
Ez még január utolsó napjaiban Link
Majd utána megenyhült, esett egy hó, és február 4-én és 5-én egy ilyen hideg jött le Link Link
Csak hát a Vojejkov az Vojejkov Link Link Link Link
A nagyon durva éjszakák -20-26 fokokkal alig -6-8 fokos 850 mellett voltak Link Link
Sõt, a február 10-i éjszakán szerintem már csak -2-5 fok volt 850-en Link , mégis több helyen volt -20-26 fok.
A nagy hidegbõl északnyugat, a Dél-Dunántúl és Eger maradt ki azon egyszerû oknál fogva, hogy ott nem volt hótakaró.

Na szóval csak azt akartam kihozni az egészbõl, hogy mindegy hogy dél, kelet, észak vagy nyugat, meleg vagy nem meleg térség, nincs az országnak olyan szeglete, ami mindig mentesülne a nagy téli hidegek elõl.
Vannak bizonyos áramlási szituációk, amik mindig kedveznek egyik másik országrésznek, de ugyanazok sújtják a többit.
Ráadásul ezeket az erõsebb lehûléseket mindig totális hidegelárasztás elõzi meg, amik nincsenek tekintettel semmire!
Észak-északnyugatnak kedvez az, hogy a mediterrán ciklonok nem nagyon érdek már fel oda, délkeletnek kedvezhet, hogy elõoldalon van, északkeletnek kedvez, hogy általában a nagy havakat az enyhülések hozzák meg oda, mint most is.
Délen, délnyugaton a hideg csinál havat, északkeleten pedig a meleg.
De északkeleten ha bejön a lábas hideg, akkor az durva tud lenni.
Délnyugaton le tudja vágni a lábát a hidegnek az Alpok.
És így tovább...