2005 február elsõ fele nekem is megmaradt az emlékezetemben, mint a száraz nagy hideg, nagy kisugárzások, éjszakai lehûlések szép példája. Tipikus "lyukas", más szóval "szendvics" tél volt 2004/2005: december elején és közepén hidegpárna tartós faggyal: Link majd dec. 22.-tõl betyáros zonalitás: Link
Lényeges átrendezõdés csak január második felében vette kezdetét: Link majd: Link és: Link
Kitûnõen nyomon követhetõ a gyors áramlási zónák és az alacsony nyomás dél felé nyomulása, és a cirkulációs kép mind meridionálisabbá válása, ezek a hidegleszakadás alapjelenségei.
Hamarosan megjelenik a mediciklon is: Link
Ez a ciklon nálam is kiadós hóesést, hófúvást okozott -ennek az a jelentõsége, hogy az aznap képzõdött hótakaróból -ha összetöppedt, jeges formában is- de elég sok megmaradt a kérdéses február eleji idõszakra. Tehát, volt hó északnyugaton azokban a napokban (legalábbis a régió egy részében, pl. Gyõr környékén), a hótakaró hiánya nem lehetett, és nem is volt akadálya az erõs éjszakai lehûlésnek. Többször mértem -17, -18 fokot a mondott reggeleken.
A déli országrész alacsony téli minimumaihoz: véleményem az, hogy helyesen látod a mediciklonok csapadékának és a rögtön azután beáramló északkeleti hideglevegõnek összefüggését, de úgy érzem, van itt egy mélyebb, makrocirkulációs ok is. Az Európa téli idõjárására oly jellemzõ maszfejre gondolok. A délen fekvõ Balkán (és Kis-Ázsia) szinte minden télen nagy havakat és fagyokat mutat fel, közben az "észak", azaz Észak-Németország, Dánia, és Svédország déli harmada aránytalanul enyhe az elõbbiekhez képest. Télen Eurázsia egy részén (Szibéria) sarkvidéki hõmérsékletek uralkodnak, az arktikus hidegbázis "toldalékot" kap messze dél felé: pl. még Mongóliában is, mely kb. a mi szélességünkön van, gyakoriak a -40, -50 fokok. A "toldaléknak" alacsonyabb szélességek felé mozduló légtömegeit a coriolis erõ nyugat felé fordítja, s ez a nyugat felé irányuló hidegáramlás -lévén a "toldalék" is eléggé délen- szintén szokatlanul alacsony szélességen fekszik. Nagyon gyakran Dél-Szibérián át a Fekete-tengerig és tovább, a Balkánig "hideg expresszvonat" halad, fagyos, száraz levegõvel. Eközben, ezzel szöges ellentétben, Észak-Európát enyhe, óceáni légtömegek árasztják el nyugat-délnyugatról. (Északon meleg, délen hideg: makroszinoptikai fejreállás)
A makroszinoptikai képben mindez ék-dny tengelyû kelet-európai anticiklonban nyilvánul meg, délkeleti oldalán hideggel, északnyugati oldalán enyheséggel. Így volt ez az általad emlegetett napokban is: Link
Országunk északnyugati része közelebb fekszik az északnyugat-európai melegáramláshoz, a délkelet viszont az AC hideg oldalához van közelebb. Az idei tél decemberében még a "mediterrán" Pécs is hidegebb volt jó néhány napig, mint az Észak-Dunántúl. (Igaz, ott hó is volt)