Pedig van, hogy az alsó 5-10 méteren többfokos különbség is adódik, meg persze van, hogy nem.
Illetve az is fontos, milyen típusú a völgy és a környezõ domborzat.
Több alkalommal mértem már Iklódban a medence alján a vasúti töltés mellett, a szintkülönbség mindössze 3 méter.
Volt hogy 2 fokkal alacsonyabbat mértem, mint az omszos mérõ, máskor alig volt eltérés, és volt, hogy magasabb érték volt az alján, köszönhetõen annak, hogy beállt a sekély köd.
Az alsó 10-20-30 méter hõmérsékleti rétegzõdése a páratartalom, az éjszaka hossza és a légmozgás függvényében változik.
A növények elfagyását milliószor vizsgáltam, és a legtöbb esetben az jött ki, hogy a völgyek legalja a leghidegebb, és felfelé 5-10 méterrel már emelkedik a hõmérséklet akár 1-2 fokot is.
Több példa is bizonyítja, hogy egy adott településen a völgy alján elfagyott a káki (-19 fokos hidegtûrés), míg 15-20 méterrel feljebb nem lett baja a fügének, ami -15 fokon már fagykárt szenved.
Nem egy nem két eset volt és van, millió.
Például a 2009. december 20-21-i éjszaka és a 2010-es december 19-re virradó éjszaka ilyen volt, mivel a havazás utáni derülést azonnal követte a melegedés, így nem volt ideje jobban kiülepedni a hidegnek, mint mondjuk 2005 februárjában, amikor napokon keresztül hótakarós, nyugodt, csendes idõ volt, egyre hidegebb éjszakákkal.
Például Zabar esetében hol van az megírva, hogy az állomás a völgy leghidegebb pontján van, kitudja melyik az a pont, ahol a leginkább össze tud gyûlni a hideg.
Persze attól még, ha kiderülne, hogy 300 méterrel odébb átlagban minden derült éjszakán 1,4 fokkal hidegebb van, attól még a mostani mérõ által mért értékek is fagyzugértékek, mint ahogy a 60 méteres fagylefolyású pont is domb, meg a 120 méteres fagylefolyású pont is domb.
Aztán az sem mindegy, hogy az adott hely medence vagy szûk völgy, sík területbõl kiemelkedõ domb, vagy hogy az a 6-8 méteres szintkülönbség milyen vízszintes távolságon jön létre.