Hát nálam is akad az elõkertben pár ciprus és tuja melynek ágai elszínezõdtek vagy elszáradtak a kutyasétáltatók kedvencei miatt (gazdáik néhány tüntetõ szótlan csapkodás után értettek a "szóból" már nem engedik az én oldalamra a blökiket) Eszembe jutott, néhai édesapámék lakása mellett élt egy magányos koma. Ha levitte kutyáját sétáltatni, a blöki elsõ dolga volt hogy alaposan (nem területjelzõ mennyiségben) lehugyozta apámék lábtörlõjét. Indulatos természetû apám dühöngött, ha akkor már nem lett volna féloldalára béna tán még a körfolyosóról is ledobja kutyástól szomszédját. Édesanyám is sokszor rászólt eredménytelenül a kutyásra, vezesse pórázon kutyáját ne engedje el. Már ott tartottunk hogy én agyalom meg a fickót, de 14 éves Jocó fiamnak több esze volt a felnõtteknél laza
A kölök valahonnan kerített valami Ypevet(???) nevû hormonszérumot és titokban belocsolta vele a szomszéd lábtörlõjét. Eredmény: a kutyus attól kezdve rögtön kilépés után a saját lábtörlõjüket hugyozta le igen alaposan, hiába dühöngött vele gazdája vidám