A 80-90%-os fióka mortalitási ráta, ökológiai értelemben erre az egy okra visszavezetve, kicsit soknak tûnik nekem...1978 és 1984 sem volt egy fényes év a gólya szaporulat életében, kifejezetten rossznak számított a szakirodalom szerint is..ráaásul az 1984-es április-május elég hidegre, esõsre sikeredett, de e két év adatai is 5-8%-os pusztulásról beszélnek...régebben gólya monitoringoztunk, ám most nincsenek friss infóim az idei viszonyokról,csak a belsõ MME levelezõt figyelem...ám az alapvetõ populációdinamikai folyamatok és szaprodásbiológiai törvények gólyáéknál is nagyon összetettek egy adott év fészkelésének eredményessége vagy eredménytelensége szempontjából (vándorlás,ivarérettek aránya,kóborlók aránya,táplálék és természetesen a költési, fészkelési idõ alatti idõjárás stb..stb..)..épp e mozaikos ok-okozati hálózatból eredõen minden év erõsen fluktuálódik..és ennek a fluktuálódásnak komoly természetes populációszabályozó ereje-szerepe van..ahogy a gólyák a kronizmus jelenségével maguk is kõkeményen szelektálják fiókáikat...sokat számít a fiókák életkora, 2-5 hetesen nagyon érzékenyek a hidegre valóban, de ha a szülõpárok felálltak és jól kooperálnak (pl. a kóborló fiatalok nem tudják megzavarni a költést, fészkelést támadásaikkal stb.) akkor kivédik a mostoha idõjárási viszonyokat is (pl. testmelegítéssel, árnyékolással stb.) az átlagos márciusi költési idõben is kemény téli helyzetekben kell néha megóvni a tojásokat a kihüléstõl és akkor is helyt állnak nagy részt..de jobb, ha nem én dumálok, hiszen én is csak az irodalomból vagyok okos nevet ..biztos nem ismeretlen a Jakab Béla név e témában, így pl. e két publikáció sok információt tár fel e nagyon érdekes ökológiai kérdés sok féle vetületérõl...
Gólya szaporodásbiológiai cikkanyag áttekintõen, számos fészkelés befolyásoló hatásról is:
Link
(Itt az utolsó cikk az érdekes)
Régebbi,de részletes adatokat feltáró tanulmány a gólya populációdinmaikai kérdésekrõl
Link