Nem ismerem a konkrét pusztulást, de bringázáskor feltûnt hogy a "gyakorló/önállosodó" fiókák közül két nap alatt többet láttam elhullva, hat év alatt még egyet sem. Laikus véleménnyel vélhetõen a szél verte a földhöz õket hiszen még gyakorlatlanok a repülésben. Keményen odaveri olykor a szél a madarakat. Bár nem fotóztam, de évekkel ezelõtt két esetet is láttam amikor hirtelen feltámadt erõs széllökés "visszatolta" a kétségbeesetten elõre igyekvõ vadludakat. Bár az egész csapat hirtelen süllyedni kezdett, de se irányt váltani se leszállni nem tudtak. Bármilyen "kitérõ/leborító manõverbe" kezdtek a szél szó szerint "befújta a házak közé" és lecsapta õket. (Akkoriban említettem hogy az egyik csapat a házak között, egy másik a kertem végében szállt le, amitõl Tomi kutya viszont majd megõrült) Gondolom ezek az elhullott fiókák is hasonlóan jártak. Még nem lehetnek gyakorlott repülõk, ezt ma reggel is észrevettem "házirigóm" egyik fiókáján. Vízszintesen már gyorsan repül de "apjához képest darabosan" értem ezalatt hogy a szárnyait még nagyobb szögben nyitja és utána nem zárja teste mellé egy-egy szárnycsapásnál és nem siklik két fázis között ahogy számos madár, hanem, jobb kifejezésem nincs rá- "erõbõl" repül. Emberi hasonlattal ahogy kezdõ evezõs csapkodja/paskolja a vizet, a gyakorlott szoros, kimért gyors mozdulatokkal siklatja elõre evezõjét. A bokrok-lombok, kerítésváz és egyéb "finom-manõverezést" igénylõ helyeken még esetlen, ennek láttán jogos a gondolat hogy a több napig tartó viharos szél miatt számos gyakorlatlan fióka elpusztult nyílt területeken. Lentebb említettem, az "idõsebb" madaraknak "több eszük volt" elrejtõztek, napokig nem láttam õket.
Elnézést a laikus pongyola fogalmazásért, egy ornitológus precízebben lenne. A lényeg, nemcsak a növények/rovarok sínylették meg a rossz idõt hanem a most kirepült madárfiókák is.
Ui: ha megfigyelitek a sportevezõsöket, pontos gyors evezõcsapásaikban és az evezés/siklás ritmusában sok hasonló vonást lehet észrevenni a madarak repülésével.