Kenya az EGO pusztán önfegyelem kérdése. Az önfegyelem a gyerekkori nevelés eredménye. Amíg létezett kötelezõ sorkatonaság, a túl önérzetes "nagypofájú" srácokat fegyelmezett legényekké nevelte, nemegyszer közülük kerültek ki a legjobbak. A "nevelhetetlen" pár kivétel lappangó vagy nyíltan idegbeteg orvosi eset volt. A családi nevelés hol van már... manapság "szekérrel szakadék felé a vágtató lovak közé dobott gyeplõre" emlékezet. Félreértés ne essék NEM katonai drill kell "önfeláldozó közhangyák" nevelése - egyszerûen megértetni, "belenevelni" már a beszédértelmezésre képes kicsi korban hogy nem az egyén a világ közepe. Az önfegyelem magával hozza az önfenntartás mértékéig szükséges "tömegbe illeszkedés" képességét is. Az egyéniség nem fog elveszni amennyiben hasznos irányba terelik a gyerek szülei, sport-mûvészet tudomány területein felszabadítva a versengési hajlamot. Csakhogy a mai szülõknek erre nincs idejük vagy - tisztelet a kivételnek - képességük. A gyerekeknek "nagyon éles szemük van" mindent észrevesznek és a környezetükbõl ellesett "sikeres magatartásmintát" utánozzák, legyen az csendes becsületes tevékeny élet, netán az "élelmes" névvel finomított ügyeskedõ mások jóindulatát kihasználó szélhámos kupeckedés avagy agresszív törtetõ hangoskodó erõszak. Amelyik magatartásminta leginkább beválik, azt fogja felvenni, megtanulni és gyakorolni a felnõtté váló gyerek. A "legkeményebb" kigyúrt maffiózók is átlagos kiskölkek voltak, környezetük nevelte erõszakossá, mely börtönbe kerülve csak fokozódik. Persze mivel "érdekes és borzongató" ezért "jól eladható" az erõszak, a média gátlástalanul rájátszik erre, szinte félistenekké emelve a törtetõ mindenen átgázoló könyörtelen de lelkileg torz emberszabású lényeket. Aki már került utcai vagy kocsmai verekedésbe, tudhatja, fizikailag lehetetlen utánozni a hivatásos kaszkadõrök gondosan megtervezett százszor elpróbált jeleneteit. Összegezve: a gyerekek utánozzák amit látnak, de az utánzás felnõtt korban sem szûnik meg, mert szükséges, aszerint milyen környezetben keresi megélhetését. Két szélsõ pontja: lehet szerzetes és lehet maffiózó. Persze a szerény életmód rengeteg lemondással jár "nehéz út". Sokkal könnyebb egy agresszív csoporthoz csapódni, mert a "falka" védettséget ad és konchoz is juttatja. De egy mondás szerint "könnyebb út könnyen a halálba vezet". Ha nem kellene már az óvodában megverekedni mindenért, kevesebb sérült lelkû ember terjesztené agresszív vagy szélhámoskodó magatartásmintáját.
Alapjaiban elhibázott a mai nevelés és tisztelet a kivételnek, rosszak a család-társadalom-média felkínált magatartásmintái. Ennek hibái most még irányíthatónak látszanak, késõbb törvényszerûen el fog fajulni a totális erõszak irányába. Az emberi társadalom hasonlít az emberi szervezethez. Mindig lappanganak benne vírusok/baktériumok melyek karbantartott egészséges szervezetben nem tudnak elszaporodni, elhanyagolva õket elszaporodnak, megbetegítik végül elpusztítják az embert. Ez érvényes a mindenkori társadalmakra is, melyek kifejezetten egy nagy léptékû élõ organizmusnak tekinthetõk, bennük az emberek a szervezetet mûködtetõ sejtek. Ha egy sejt "ego-ja megnõ" erõszakosan burjánozni kezd, hasonlítani kezd az egészséges sejteket elnyomó rákos sejtekhez, melyek szaporodását idejekorán meg kell fékezni, különben a sebész kése sem segít, elpusztul a társadalom. Ez van, lám az én gondolataim is burjánzanak elnyomva a Ti értékes gondolataitokat. Bocsánat a hosszért, "leszállok" a témáról, eldugultam kacsint