Egyetlen gondolatot fûznék hozzá: arra SEMMILYEN mentség nincs, hogy egy pap a hozzá segítségért fordulót elutasítsa. Már csak azért is gondolom, mert pont Jézus készítette fel a követõit arra, hogy nem lesz arany életük, hogy mártírokká kell lenniük, stb. Ha attól tart egy pap, hogy a politikai hatalom esetlen a papi tevékenységéért eliminálja, akkor az nem alkalmas papnak. Akkor neki a hite nem hit, hanem csak eszköz."De mind ezeknek elõtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért." (Lk 21:12) Ha ezt nem tartja saját magára érvényesnek pont az, aki Jézusra esküdött fel, hogy lehetne bármi másban szavahihetõ ember???
Másrészt meg ha szerinted megalkuvás kell egy minden szempontból ártatlan csecsemõ tisztességes eltemetéséhez, akkor valami alapvetõen hibás a gondolkodásodban.
Szerintem az a pap, akivel Lord volt szerencsés találkozni, egy igaztalan, gyáva ember volt, nem élt vezetõhöz, paphoz méltó életet.

Rákóczi nem lázadt az isteni törvények ellen? És a "Ne ölj"? Nem csak az számít emberölésnek, ha magad tartod a kezedben a halálos fegyvert, hanem az is, ha másnak nyomod a kezébe, hogy õ sújtson le azzal. (Többek közt e törvény miatt is voltak kiközösítettek a hóhérok, s emiatt viseltek csuklyát, hogy ne derüljön ki, ki az, aki elvégzi a legfõbb isteni törvény ellenében a kivégzés feladatát.) Nem tudom, hogy Rákóczi személyesen bárkit is megölt-e vagy sem, viszont tömegeket szólított fel arra, hogy ezt tegyék. Ugyanezt teszik ma számos ország vallásban elmélyült vezetõi a saját hadseregük segítségével. Én mindezeket elítélem, de nem vallási okból, hanem azért, mert az ÉLET védelme minden vallás felett kell álljon.

Lehetnek bármilyen szempontból helyesek az isteni törvények, ha azt emberek értelmezik s hajtják végre, elvész az igazság s helyét az önzés veszi át... Az emberi törvények kérdésében pedig úgy vélem, mindazok, amelyeket nem egy aktuális politikai erõ hoz a saját védelmére, egyformán fontosak, nem kell köztük válogatni. Ugyanúgy törvénysértés áthajtani a piros lámpán, ahogy törvénysértés betörni más házába, vagy kiirtani egy védett állatot, növényt, vagy elsikkasztani a közvagyont, stb. Miért kellene sorrendiség köztük?

Sokkal fontosabb a tiszta lelkiismeret, a józan gondolkodás, a felelõsség gyakorlati követése úgy, hogy ne ártsunk se más embernek, se állatnak, se növénynek, se semmi másnak. Ehhez helyes értékítélet kell és olyan ismeretek, amelyek feltárják a világ összefüggéseit. Embertársaimat nem azért tisztelem, mert megfelelõ hitoktatásban részesültek, hanem azért, mert képesek igaz módon élni, segítenek másokon, s nem azzal, hogy egy rájuk aggatott köpönyeg alá bújva osztják az észt, hanem tettekkel. Nem isteni megbocsátásra van szükség, hanem helyes cselekedetekre.