Bioszféra
Legyen egy kicsit vidámabb téma.
A hangyák közt van pár trópusi õserdei faj, amikrõl néhány éve fedezték fel, hogy tudnak vitorlázni. Szárny nélküli dolgozókról van szó, akik, ha leesnek a fáról, nagy eséllyel azonnal elpusztulnak (hatalmas fákról van szó, ne feledjük).
Az érintett fajok a lombokornaszintben élnek, s ha lezuhannak, a zuhanást irányítva egyre közelebb siklanak a fatörzshöz, majd elkapva azt visszamásznak az otthonukat jelentõ ágra.
A hangyeszok különös alakúak, nagy, lapos fejük van, s a hosszú hátsó lábaik kissé ellaposodtak, valószínû ez a két testi tulajdonságuk segíti az ejtõernyõzést.
Ezen kívül még különféle tüskék is vannak rajtuk, amelyek esetleg a megkapaszkodásban játszanak szerepet. Ha leesik a hangyesz, úgy irányítja a mozgását, hogy köröket tesz a fatörzs körül, s így közelít "oribtális" pályáról "ballisztikusba" váltva (a fa szempontjából nézve). A leesõ hangyák 85%-a képes visszamászni a fészekszintre. Ha leesnek a földre, szinte azonnal felfalják õket, vagy esõs évszakban belefulladnának a lenti sárba, ráadásul szagnyom nélkül vissza se találnának a fa koronájába. Mivel e hangyák nem másznak le a talajra soha, így a szagnyom a talajszintrõl teljesen hiányzik.
A felfedezõ rovarász Steve Yanoviak, aki véletlenül vette észre ezt egy 2003-as perui terepi munka során, amikor szúnyogokat gyûjtött, s a hangyák rámásztak, õ meg lesöpörte õket. Késõbb kísérletekkel is igazolta a dolgot, körömlakkal megfestette a hangya potrohát, majd leejtette, s mintegy 10 perccel késõbb már látta is, hogy a festett hangyesz visszaért az anyaágára.
A tanulmányozott faj elsõsorban a Cephalotes atratus nevû jószág, de ezen kívül számos más Cephalotes-faj is képes ugyanerre az attrakcióra. Összesen 25 lombkorona-lakó hangyafajról derítette ki eddig, hogy vitorlázik, ezek 5 különféle nemzetség tagjai!!!
Nézzetek meg egy videót a festõs-hangyaejtõs kísérletrõl:
Link (Real player kell hozzá)
Alex Wild hangyász-természetfotós képe a C. atratusról esés közben:
Steve Yanoviak oldala a vitorlázó hangyákról:
Link
itt van még pár videó, olyanok is, amik nem vitorlázós hangyákról készültek, összehasonlításul.
A lányoknak pedig egy fotó a hangyász zoológus emberünkrõl, csak mert igen jóképû is, nem csak okos:
:-))
No és ha már bejött a C. atratus, még egy érdekesség e fajról. Van egy élõsködõ fonálféreg, amely ennek a hangyafajnak a parazitája. Amelyik hangyeszba beköltözik, annak a potrohát pirossá változtatja (felsõ képen egészséges, alsón fertõzött dolgozó):
A piros seggû hangyákat a madarak érett bogyónak nézik, megeszik, majd ürülékükkel továbbadják a férgeket. A fertõzött hangya nem csupán piros segget növeszt, hanem úgy áll a faágon, hogy a seggét megemeli, s egyúttal el is sorvad a kitinpáncélja. A gyümölcsevõ madarak a piros "bogyót" könnyen lecsípik, de amúgy nem ennék meg e hangyát a tüskéi és a rossz íze miatt. Az ürüléket aztán ezek a hangyák elhordják, így megfertõzik magukat az abban lévõ féregpetékkel.
Egy hangyesz gyümölcsök közt, hogy lássuk, mekkora a hasonlóság:
A hangyák közt van pár trópusi õserdei faj, amikrõl néhány éve fedezték fel, hogy tudnak vitorlázni. Szárny nélküli dolgozókról van szó, akik, ha leesnek a fáról, nagy eséllyel azonnal elpusztulnak (hatalmas fákról van szó, ne feledjük).
Az érintett fajok a lombokornaszintben élnek, s ha lezuhannak, a zuhanást irányítva egyre közelebb siklanak a fatörzshöz, majd elkapva azt visszamásznak az otthonukat jelentõ ágra.
A hangyeszok különös alakúak, nagy, lapos fejük van, s a hosszú hátsó lábaik kissé ellaposodtak, valószínû ez a két testi tulajdonságuk segíti az ejtõernyõzést.
Ezen kívül még különféle tüskék is vannak rajtuk, amelyek esetleg a megkapaszkodásban játszanak szerepet. Ha leesik a hangyesz, úgy irányítja a mozgását, hogy köröket tesz a fatörzs körül, s így közelít "oribtális" pályáról "ballisztikusba" váltva (a fa szempontjából nézve). A leesõ hangyák 85%-a képes visszamászni a fészekszintre. Ha leesnek a földre, szinte azonnal felfalják õket, vagy esõs évszakban belefulladnának a lenti sárba, ráadásul szagnyom nélkül vissza se találnának a fa koronájába. Mivel e hangyák nem másznak le a talajra soha, így a szagnyom a talajszintrõl teljesen hiányzik.
A felfedezõ rovarász Steve Yanoviak, aki véletlenül vette észre ezt egy 2003-as perui terepi munka során, amikor szúnyogokat gyûjtött, s a hangyák rámásztak, õ meg lesöpörte õket. Késõbb kísérletekkel is igazolta a dolgot, körömlakkal megfestette a hangya potrohát, majd leejtette, s mintegy 10 perccel késõbb már látta is, hogy a festett hangyesz visszaért az anyaágára.
A tanulmányozott faj elsõsorban a Cephalotes atratus nevû jószág, de ezen kívül számos más Cephalotes-faj is képes ugyanerre az attrakcióra. Összesen 25 lombkorona-lakó hangyafajról derítette ki eddig, hogy vitorlázik, ezek 5 különféle nemzetség tagjai!!!
Nézzetek meg egy videót a festõs-hangyaejtõs kísérletrõl:
Link (Real player kell hozzá)
Alex Wild hangyász-természetfotós képe a C. atratusról esés közben:
Steve Yanoviak oldala a vitorlázó hangyákról:
Link
itt van még pár videó, olyanok is, amik nem vitorlázós hangyákról készültek, összehasonlításul.
A lányoknak pedig egy fotó a hangyász zoológus emberünkrõl, csak mert igen jóképû is, nem csak okos:
:-))
No és ha már bejött a C. atratus, még egy érdekesség e fajról. Van egy élõsködõ fonálféreg, amely ennek a hangyafajnak a parazitája. Amelyik hangyeszba beköltözik, annak a potrohát pirossá változtatja (felsõ képen egészséges, alsón fertõzött dolgozó):
A piros seggû hangyákat a madarak érett bogyónak nézik, megeszik, majd ürülékükkel továbbadják a férgeket. A fertõzött hangya nem csupán piros segget növeszt, hanem úgy áll a faágon, hogy a seggét megemeli, s egyúttal el is sorvad a kitinpáncélja. A gyümölcsevõ madarak a piros "bogyót" könnyen lecsípik, de amúgy nem ennék meg e hangyát a tüskéi és a rossz íze miatt. Az ürüléket aztán ezek a hangyák elhordják, így megfertõzik magukat az abban lévõ féregpetékkel.
Egy hangyesz gyümölcsök közt, hogy lássuk, mekkora a hasonlóság:
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Az áprilisi hidegbetörés magyarázata különböző időjárási és éghajlati hatásokkal
Érdekességek | 2025-04-07 15:23
Szabályzat