Nem mindegy... laskába-lakásba, veréb-véreb, kedves nõ-nedves kõ stb... laza
Szép és változatos a magyar nyelv, nem vagyok harcos nyelvvédõ, ám mindenféle "magyarkodás" nélkül állítom - szerintem nagyon szép és kifejezõ a magyar nyelv. KIHANGSÚLYOZOM AZ IRODALMI NYELV, NEM A MAI PLÁZA/DISCO STÍLUS! Sokféleképp árnyalható kifejezések vannak benne és a francia nyelvet megszégyenítõen nagy a szójátékok lehetõsége, melyet sajnos egyre kevésbé használunk ki (anno magyar tanárunk még könyörtelen volt ebben, megkövetelte a választékos szép stílust, irtotta a szóismétléseket és az enyémhez hasonló végtelen körmondatokat) Sokszor paralel olvasok vagy nézek filmet idegen nyelven, elképesztõ mennyire szegényes és egysíkú más nyelvek hétköznapi (bár nem ponyva jellegû irodalmi szókincsük tagadhatatlanul sokrétû, de megértésük nehéz) szóhasználata, ebben a lapos útszéli stílusban már felzárkóztunk a "mûvelt Nyugathoz" szomoru Ugyancsak szeretem, hogy a magyar nyelv hangzói révén lágy és könnyednek hangzik (ha nem argó) hétköznapi szöveg szavait megfelelõen összeállítva dallamos akár a francia, ritmikusan zengzetes akár a görög ékes mint a latin. Viszont nem "csicsereg", nem "sziszeg", nem ropogtatja a szavakat, nem szlávos mégis parodizálva képes bármely nyelv jellegzetességeit leutánozni saját szavakkal is nevet Nem szeretnék az 1800-as évek nyelvújítást ellenzõinek hibájába esni, szerintem anyanyelvünk mai állapotában kifinomult, pontos és rugalmas, így kellene megõrizni utódaink számára. A szükséges jövevényszavakat "asszimilálni" kell, de nem a "shoppingolás" szintjén. A teljes szókincs használatának hátránya, hogy hozzám hasonlóan "sok a szöveg" de ennek megvan a nagy elõnye hogy nem lehet félreérteni mint a pongyolán odavetett szöveget. A pongyolaság terjedése szerintem a csökkenõ szövegértési képességet jelzi [esõ] Ha odafülelsz fiatalok utcai beszélgetésére, némelykor már csak odavetett állati morgásokra emlékeztet nem egy "eszmecsere" sajnos fõiskolás szinten is beteg
Az idõsebb emberek jelentõs hányada is "beszûkül", társalgásuk kötõszavakkal egybefûzött innen-onnan hallott információk szajkózása. Mentségükre, csökken szellemi igényük, felejtenek, türelmük sincs. Az öregek MÁR, a fiatalok MÉG nem használják ki nyelvünk kifejezõkészségét (nincs is kedvük megtanulni, egyszerûbb a könnyen megjegyezhetõ argó- és a vakkantásszerû rövid jövevényszavak használata) A középkorú (30-60) generáció kötelessége (LENNE) hogy megõrizze a magyar nyelvkincset és a fiatalokat is késztesse erre - mert igaz a közhellyé, olykor profán szóviccé laposodott mondás: NYELVÉBEN ÉL A NEMZET!
Érdekes lesz ha tényleg bevezetik a sumér vagy etruszk nyelv kötelezõ tanulmányozását... ilyen erõvel lehetne koreai is nevet Eredetiben, angol aláírással néztem a A palota ékköve (Dae Jang Geum) dél-koreai filmet, meglepõen sok, szituációhoz illõ és magyar szavakra kísértetiesen hasonló egytagú kifejezést hallottam. Lehet véletlen egybeesés (pld. a magyar "igenis" - "jeeee" hangzatú koreaiban) ám az is meglehet hogy Ázsiából hozott pár egytagú õsrégi szavunk változatlan maradt. Azt megállapítottam, kitûnõen magyarosították a filmet, angol fordítása szegényes, egysíkú. Azért emlegetem mert "kész oktatófilm", odafigyelve sok "házilag hasznosítható" gyógyfüves, orvosi, étkezési tanácsot és életvitelre mai is érvényes bölcsességet idéz. Nem akarok a japán-magyar összefüggések vermébe esni, sokan beleesnek szóhasonlóságok miatt, hasonlóan az amúgy nagy mûveltségû nyelvészhez aki több száz oldalas könyvben bizonygatta hogy a világ nyelvei a magyarban gyökeredznek pld. OST(K) mert a Nap világosságot oszt WEST(Ny) mert a föld világosságot veszt NORD(É) mert ott az éghajlat zord SÜD(D) mert ott a Nap bõségesen süt Bocs a filóért kacsint
Ui: A Metnet (egyes fórumainak) stílusát kezdettõl kedvelem, sokan tisztán, összefüggõ logikus menetben, érthetõ egyszerûséggel közlik gondolataikat vidám