Látod, a villa-lábikó összefüggésre nem is gondoltam, de mennyire ilyen, tényleg!
Amúgy én is sok denevérrel vagyok körülvéve, sokszor, ha reggel (hm, normális esetben ez kora hajnalt jelent, épp csak kezdõdõ szürkületet értve alatta) kimegyek fotózni a focipályára, ott keringenek körülöttem, néha annyira közel, hogy tartok tõle, hogy lefejelnek. :-) Nem tudom, a fényképezõm ad-e ki vmi ultrahangot, de akkor szoktak közel repülni, amikor exponálok. Jópofik, nagyon csípem õket. És rémesen sok molyt meg szúnyogot felfalnak, így tényleg igen hasznosan is viselkednek velünk. :-)
Biztos, hogy itt is a panelek réseiben laknak, de ennyire közelrõl nem láttam, hogy hol bújnak meg. Nem is minden ház készül egyformára, a tízemeleteseknél vannak nagyobb rések (amit írtál, olyanok), itt a négyemeleteseknél nem nagyon. Amikor a Látóhegyen vagyok reggel vagy alkonyatkor, látni, hogy oda is a városból jönnek fel vadászni.

Egyébként se minden fajuk beszél olyan alacsony ultrahangon, amit meghallhatunk, de a legtöbbet simán hallom, ahogy "ciripel", a macskám is hallja, az uram már nem (neki a magas tartománya amúgy se jó).