Bioszféra

A tegnapi óriásháló gazdáját nem találom. A hálófotó sem jön össze pedig már két falevél is felakadt. Egyszerûen nincs olyan szög ahonnan teljes ölnyi szélességében látható - a véletlen szálcsillanásoktól eltekintve gyakorlatilag láthatatlan. Közelrõl szép de akkor nem érzékelhetõ bámulni való nagysága. Nem csoda, ma reggelre másfél méteres hálót szõtt egy másik egy orgonabokor és az eresz között, még azt sem lehet fotózni hogy képen is megjelenjen. A teraszon fejmagasságból ráláttam az ügyesen lapuló építészre. Telézve készült "távmakró", a szél is rángatta a bokrot, gyengécske kép bocs, csak a rejtõzést mutatja jól, mintát részleteket nem

Nagyon elbújt de rátaláltam. Gyengécske fotók, kétméteres távról, lengõ bokron "távmakrózott" képek, ráadásul erõs ellenfény is zavart. Testmérete egybevethetõ az orgonabokor bogyóival.
Hátulról és elölrõl Link elforgatva kiemeltem a pedipalpusok fölött látszólag négyzet alakba rendezõdött kis homlokszemeket hátha annak alapján felismerhetõ. Szokvány centis testméret, sajnos az ellenfény és bokormozgás miatt nem tudok nagyobb értelmezhetõen részletesebb képet produkálni. Gondolkodtam hogy leszedem, de nem akarom abajgatni. Majd legközelebb, amúgy is van egy éjszakai pókom, "minden pókok öreganyja" akit rég figyelek, nappal sosem látom, de sötétben kiül eresz alatti védett hálójába. Közben egyre méretesebb, nem túlzok, nagyobb mint egy jókora cseresznye. Igen óvatos ezért "mikrométeres" közelmakrót nem tudok készíteni róla. Csak éjjeli sötétben jön elõ. Ahogy Noli írja, a hálósok nem jól látnak de jól érzékelhetik a légmozgást, talajrezgést mert bár vaksötétben lépek ki akkor is elrohan rejtekébe. Rejtett lecsüngõ "botlófonalat" sosem érzek. Vagy az infrát érzi tán? Nem tudom, de régebben egyszer már fotóztam infrában (bemutattam) "táncoló" pókot, mely azonnal szitáló rezgésbe fogott ahogy a vaksötétben az autofókusz lézerhologramja és az gép infrafényforrása ráesett.