Egyrészt itt van a "farkast kiabálunk" esete, másrészt meg én azt gondolom, hogy génmódosítás a hagyományos tenyésztés és nemesítés is, csakhogy ezeknél a módszereknél az emésztõrendszernek volt ideje alkalmazkodni a módosult táplálékhoz, szépen fokozatosan. Apró lépésenként változott meg mindkettõ. Egy kicsit hasonlít a kérdés a mostanában oly divatos paleolit étrendhez, amiben úgy igyekeznek táplálkozni, ahogy eleink. Leg-eleink. Nincs tej, nincs gabona, csak gyümölcs és hús. Ott is az a bibi, hogy az odáig rendben is lenne, hogy egészséges, természetes, de a hívei elfelejtik, hogy azóta az ember emésztõcsatornája és egyáltalán az egész szervezete módosult némiképp, alkalmazkodott a tej és a gabona emésztéséhez. Szintén szépen fokozatosan. Mondjuk nem mindenkié, de a nagy átlagé viszont igen. Amúgy persze hogy gyanakvóak lettünk, annyi mindent akartak lenyomni már a torkunkon, akár képletesen, akár konkrétan, hogy már alapvetõ lett a bizalmatlanság. Nem véletlen ez a vonzódás a természetes ételek és életforma iránt, az ember legbelül érzi, mi a jó neki.
De ha pusztán gazdaságilag szemléljük a kérdést, azonnal felmerül, mibe kerül elõállítani nagy tömegben és állandó minõségben az élelmi-szert. A mezõgazdaságnak nyilván az lenne jó, ha pl. a kukoricacsövek tízszer akkorák lennének, maga a növény meg tized akkora mint most, és a kártevõk és gyomnövények fényévekre kerülnék õket. Sokkal gazdaságosabb lenne a termesztésük. Állattenyésztésben meg lehetõleg két hónap alatt "készüljön el" egy sertés és egy kocától szülessen legalább húsz malacka egyszerre és maradjon is életben mind.
Egyrészt alapvetõ a szükséglet a jó és állandó minõségû és nagy tömegben elõállítható természetes élelmiszerre, másrészt meg felmerül az olcsóság kérdése is. A kettõ nem nagyon megy együtt. Ma beszéltem egy gazdával, hétnaponta permetezik a krumplit, egyszerre négy vegyszerrel. Egy gombaölõ, egy gyomirtó, egy rovarölõ és egy adalék. Ez ugyan nem élelmiszer, hanem vetõmag-elõállítás, de az élelmi célra szánt növénynél sem sokkal jobb a helyzet. Ennek következtében lényegesen több forint takarítható be egy hektárról, mint vegyszer nélkül. Akkor most magyarázza meg valaki a gazdának, hogy ne használjon vegyszereket. A GMO pont ezt a célt szolgálná: minél nagyobb termésátlag minél olcsóbban. Egyet nem tud senki teljes bizalommal megígérni: abszolút semmi kárt nem fog okozni a GMO hosszú távon, de a gyerekeinknek se. Egyszerûen nagyon nehezen vesszük tudomásul, hogy mindennek ára van, pedig milyen jó lenne ingyen kapni. Unalomig elcsépelt, hogy a kényelemért a civilizációs betegségek sorával fizetünk. Hogy ennek a sztorinak mi lesz a vége? Ki tudja? Ki fogja megmondani, hogy a növényvédõ-szerek, az antibiotikumok vagy a GMO ver nagyobb szöget a koporsónkba? zavarban