Sajnos amennyire dekoratív, annyira nemkívánatos ez a nagy termetû növény a hazai flórában. Bíbor nebáncsvirág a neve, a távoli Közép-Ázsia magashegyvidéki területein honos, fõként a Himalája környékén. Botanikus kertekbe kezdték ültetni, majd innen kiszökve meghódította egész Európát. Elsõsorban patakok, folyók mentén, ártéri társulásokban gyakori nálunk is, különösen a Rába, Mosoni-Duna és mellékfolyói mentén. A legtömegesebb talán a Szigetközben, a puhafaligetek és nemesnyarasok alatt ilyenkor jóformán nincs is más lágyszárú növény..
Hatalmas termetébõl nem várná az ember, de egynyári faj, a késõ tavaszi csírázást követõen iszonyú gyorsan növekszik, virágzásra eléri a 2-3 méteres magasságot is. Annyira lédús az üreges szára, hogy ha átgázolunk az állományában, recsegve-ropogva törnek a szárak, miközben fröcsköl belõle a növényi nedv.

A leírásod a reggeli horgászatról nagyon hangulatos, klassz élmény lehetett.