Kiegészítve még, póknál ügyelni kell hogy ne akadj "botlódrótjába" nevet Számtalan láthatatlan vékony szál húzódik a hálót alkotó "fõfonalak" környezetében. Ha ezt megmozdítod rögtön elpucol vagy a hálót vadul rázva fotózhatatlanul gyors körkörös mozgásba kezd testével (fõleg az álkaszások). Elõzetesen körbe szoktam nézni a hálót hogy tudjam merrõl közelítsek. A közelítésnél szemének lehetséges látóterét is figyelembe kell venni, én úgy tapasztalom (rovaroknál is) hogy vannak szögek melyek felõl közelítve azonnal menekülni kezd. Mikro-makróban az "in situ vadászatot" kedvelem, a mesterséges helyben marasztást, mikroszkópot nem. Többnyire 90°-ban oldalról kezdem a fotózást és lassan haladok az "eleje" vagy a kívánt testrész felé, zsákmányát közelítõ macska ütemében. Az elsõ riadtságra utaló mozdulatnál mozdulatlanul várok míg megnyugszik. Hosszabb ideig várva az ember megfeszült izomzata remegni kezd, ilyenkor már csak két remegés között a sorozatlövés segíthet. Ha az óvatos közelítés zavarja õket, csupán hátat fordítanak. Ezt póknál, pici és nagy rovarnál egyaránt tapasztaltam, gondolom jelzik hogy nem harcolnak, de nem is kívánnak foglalkozni velem nevet A minap lõttem ilyen sorozatot, a pók néhány fotó után elfordult és fonószemölcsét mutatta nevet (valamikor hozom a képeket).
Pókmarásokhoz: "CSEPLÁK GYÖRGY praxisaiból kisszámú baleset közös vonásaként megemlítette, hogy szinte kivétel nélkül a Chiracanthium punctorium nevõ dajkapókfajtól származtak a marások, de a búvárpók és a szongáriai cselıpók marása is veszélyes lehet. A leggyakoribb esetben az apró termetû, lakásokban elõforduló pók a takarító vagy éppen zárt papucsba bebújó embert marja meg. A marás eredménye rendkívül fájdalmas lehet, duzzanat kialakulásával és akár hetekig tartó bırpírral is járhat. Ezen kívül gyulladások is felléphetnek, fennáll az elfertõzõdés veszélye, de téves érzetek is kialakulhatnak. Esetleg fajspecifikus ellenméreg alkalmazása is indokolt lehet." Forrás: Link
Nem olyan húha a pókmarás, emlegettem kézfejemen ma is látható 1975-ös pókmarásom (kézfejemmel nyomtam szét véletlen a komát) némi bõrpír és kis duzzanat után pár nap alatt elmúlt. A szúrás is csak egy apró szálka bõrbe fúródására emlékeztetett bár annál némileg élesebb érzés.