Biztos, hogy a talajvízben megjelennek majd, akár nagy dózisban is, a toxikus fémionok és a fluorid(lsd. Várpalota-Inota és környékének ökológiáját).Sõt az is erõs vakítás, hogy a rétegvizeket nem érheti el.Agresszív nehézfémionok - ebben bõven akad - lazán vándorolnak át vastag agyagrétegeken is.Nitrit és a vízzáró rétegek viszonya analógia gondolom nem ismeretlen elõtted sem,mint jó gazdász elõtt agroökológiából.(Az is tény, viszont, hogy lazán isszuk x száz méterrõl az ismert értékes ásványvizeket, ugyanakkor szabvány fémion-tartalom mérést ezekre a komponensekre egyetlen hazai ásványvíz márka végez.Ki lehet matekolni mit jelent ez pl. tíz év fogyasztás során egy ki nem ürülõ elem esetében.Még sem aggódik senki.Pl. mangán-oxidok.)A most lokálisan jelentkezõ magas ph. a talaj kémhatását lokálisan biztos gallyra vágja egy jó idõre a szennyezés nyomvonalán, de a talajvíztömeg nagyságtól függõen ugrásszerû léptékben csökken majd attól távolodva.A ph. kevésbé jelent távolabb gondot.A toxikus mérgezés mértéke,a folyómedrek kontaminált rétegeinek vastagságától, ökológiai aktivitásától és a mögötte lévõ támaszkodó talajvíz közötti kapcsolattól is függ.Az idei évben biztosan magasan van a nívó és nagyobb a víztömeg is.Ha az adott folyószakaszokon több a valódi élõmedres szakasz akkor jó esély van a szennyezés csökkenésére mire a Duna vízrendszerbe érne.(Közvetlenül a zagy szerintem már nem éri el.)Hogy mekkora lesz az élõvizek toxin terhelése azt szakember legyen a talpán, aki konkrét adatok nélkül megmondja.Ahhoz mérések,adatok etc. etc kellene és folyamatos monitoring.Gondolom a vízügy és a zöld hatóság vagy mi most csak nem üldögél majd a hátsó felén.Mindenesetre érdemes lesz figyelni legalább a halakat, mivel kiváló indikátorok.A Széki-erdõ és a láprétek esetében a környék felszíni vízkormányzása és a talajvíz helyi viszonyai (talajvíz áramlás stb.) lesz a döntõ.Északi fele elég távol van,hogy jelentõsen csökkenhessen a terhelés.Nálam csak megérzés - ehhez szakember kellene - de inkább esélyesebb északi-déli komponensû vízmozgás, mint sem fordítva.Ám ehhez vízföldtani térkép kell.A helyi rétegtani viszonyok döntõek ebben. Ennek ellenére nõhet-nõni fog(?) a fluroid és a fémion szint.Ezt ott kellene mérõ-kutazni figyelni felszínen és felszín alatt.Az elõnyösnek tûnik, hogy a láprétek többsége erdõkkel mozaikolt. A gyökérzóna mikrobiológiai adottságai, vízmegkötõ képessége,a talaj kolloidális viszonyai, a növényzet toxin-eliminációs képessége mind-mind befolyásoló tényezõ.Sok az adathiány ökológiai oldalról innen messzirõl, de gondolom lesznek majd erre rámoccanó zöld projektek."Széki-erdõ és a devecseri zagytározó szakadás ökológiai hatásai" TÁMOP xyzck2012 EU-s pénz és lehet monitorozni.Én reménykedem az erdõ "erejében"..így nagyobb az esély,hogy átvészelik a magas TV értékû specialista fajok is...
Valamikor nagyon régen írtam azt a földrajzi nevet egy priviben,hogy Ajkarendek..egy köpésre van onnan nevet ..de jókora dombvonulat tetején..szerencsére..