Igen ez egy dilemma. Az elõnyöket jól látod, részben eltûnik a felszínrõl a szennyezõanyag, így a kontakt hatások mérséklõdnek. Egy kiadós esõ "csodákra" képes. Mondok példát helybõl. Szerintem el tudjátok képzelni, hogy hogyan néz ki a Gemenc egy árvíz után. Mindent vastagon borít az iszap. Az elsõ esõ azonban mindent eltûntet, volt iszap, nincs iszap.
Igazából az a baj, hogy ez az eset példa nélküli. Tudjuk mi a teendõ, ha felborul egy kamion és szétfolyik néhány m3 szennyezõanyag. Azt is tudjuk -sajnos- mi történik, ha egy ciános iszap a folyóba ömlik. De ez most egy nagyon összetett havária. Szennyezõdött a felszín, különbözõ mûvelési ágú területek, folyó, település, talajvíz. Mindegyiknél különbözõ a szükséges beavatkozások mértéke és típusa:
szántóföld: talajcsere
település: mosás, mosás, mosás
folyó: pH-beállítás, semlegesítés, megkötés
talajvíz: tippem sincs
erdõ: esélytelen
Az is gondot jelent, hogy a szennyezõanyag is rohadt módon komplex. Csak a nem toxikus összetevõkbõl is többféle van. A toxikusokból meg depláne. Lúg, nehézfémek, radon... Mindegyikre más lehetõségek adódnak. És azt sem szabad elfelejteni, hogy nem egy laborban vagyunk...ne ártsunk többet, mint amennyi hasznot sikerül elérnünk.
Csúnya sebhelye lesz szép országunknak az bizonyos.
szerk: amúgy okl. környezetmérnök volnék, nem csak a levegõbe beszélek. Ez az eset a magyar Bhopal. Csak szerencsére jóval kevesebb áldozattal...