Megértem a vegyészeket, szimpatizálok velük. De javaslom, a szakszervezet most inkább az áldozatok hozzátartozóinál és a károsultaknál tiltakozzon. A tanulmányok során sokféle baleseti, mérgezési forrást vernek a tanulók fejébe, balesetek okát elemzik részletesen. Így is megesnek váratlan bajok egészen piti okokból. Laborgyakorlatnál egy túl erõs áramlásra állított spirálhûtõ "harmatosodni" kezdett, külsõ falán vízcseppek csapódtak le. Egy belepottyant az alatta lévõ olajfürdõbe. A vízcsepp nem párolog el, gömb alakot ölt, nehezebb az olajnál lesüllyed az aljára ott válik gõzzé és szétpukkad. Eredménye egy nagy böffenés és mindenfelé a Bunsen-égõtõl belobbant égõ forró olaj freccsen. Egyetlen rosszul megválasztott anyagú leeresztõcsap szétrombolt egy üzemet mert anyaga más irányba katalizálta a folyamatot. Másik esetben egy ügyeletes technikus szállt el üzemmel együtt mert rossz helyen fõzte lecsóját. Öt tonnányi mûtrágya vizesedés miatt összeállt. A kupac felaprítása csákányozás helyett apró gyutacsokkal iskolapélda, a felaprítás sikeres volt, kár hogy az üzem helyén csak egy kráter maradt (Ausztriában történt).
Természetesen néhány könnyelmû felelõtlen ember miatt ne bélyegezzék meg a többséget, a kémia nélkül nem jutnánk semmire. A fémgyártás, olaj, színezék, gyógyszer mosószer életünk része. A tûzgyújtás, sütés-fõzés is kémia. Az ipari alapanyagok nélkül semmi nem lenne köröttünk néhány kõszerszámon és dorongon kívül. Ilyen erõvel az összes autóst kiátkozhatnánk ha néhány figyelmetlen ember halálos tömegkarambolt idéz elõ.