Bioszféra

Azzal kezdtem annak idején,hogy nem vették egyesek (kik,ki tudja?) a lapot az 1300 mm-nyi esõ egy év alatti lehullása kapcsán. Én Pápán,Ajkától délre igaz,hogy csak 933-at mértem egy év alatt, de Cseszneken 1253-at,Zircen viszont 1400 is esett.Ajkán,a Kab hegy lábánál is eshetett jócskán 1000 felett,akár 1200-1300 mm is.Magát,a töltés összeomlását azáltal okozta az idõjárás(bár ezt cáfolják,és csak személyi felelõsséget emlegetnek),hogy átlagos csapadék mellett ez nem fordulhatott volna elõ: a belvizes átázott altalajon a 30 m magas,meredek töltés nem bírta a nyomást.Arról nem beszélt eddig senki,hogy a méterekre elrobogó gyorsvonatok még egy kis rázkódást is jelentettek,mint apró földrengések ! De már a Bakonyban(Kõris-hegy) az utóbbi négy év mindegyikén 1000 mm felett is volt a csapadék,vagyis átlag felett van 4 éve ! Kummulálódott a dolog,és az agyagos altalajon idõzített bomba volt az egész, a robbanását a szeptemberi sok esõ okozta. Ugyanakkor valóban nem az idõjárás a felelõs, hisz amikor ilyesmit építenek, az altalaj, az esetleges sok csapadék okán más technológiát, erõsebb gátat vagy máshova helyezést kellett volna választani. Ehelyett magasítottak (költségkímélés=nagyobb profit) és az idõjárásra fittyet hányva töltögették. Ugyanakkor hallottam,hogy ez a technológia közel sem jelent 13 Ph-s trutyitavat a tározó tetején sokszázezer m3-es mennyiségben.A lúgot visszanyerik és újra hasznosítják,és helyesen nyilatkozták,hogy csak enyhén lúgos,kevésbé káros ez a zacc.Csakhogy õk nem tartották be az elõírásokat,és a tankönyvekben leírtak ellenére erõsen fellúgozták az iszap tetejét.Így lett a katsztrófa sokkal súlyosabb.Nem csak az iszap jelent bajt(az is persze éppen elég),az maga nem is ömlött volna rá a településekre (olyan sûrû), hanem az erõsen lúgos híg lötty volt a baj,aminek ott szerintem semmi keresnivalója nem volt.Itt viszont orbitális a felelõssége valakinek !