Ez azért Te is tudod biztosan, hogy elég bulváros csúsztatás így és kevés köze van az egzakt tudományos (környezetföldtani,környezetkémiai stb.) tényekhez....a pesti oldal parti szûrésû vizei európai szinten is hatalmas értékû, majd minden mérendõ környezetkémiai komponensre kifogástalan minõségû ivóvíz.(Nem véletlenül õrzik fegyveres járõrök.)Fél Nyugat-Európa összetenné a kezét, ha a fõvárosaiban ilyen vizet "csapolhatna".Nem akarok - mert se idõm, se energiám - a kolloidkémiai háttérbe nagyon belemélyedni, de kicsit megteszem, mert a fórumokat böngészve így is elég sok félinfó kering Ajka kapcsán.(Helyenként dühöngeni lehetne a sötét korlátoltság és tudatlanság kapcsán, de ez is a tudomány és az azt képviselõk hibája.Régen kommunikálni kellene és közérthetõen.)Szóval legalább itt ne legyen ez...
Azt biztos tudod, hogy a parti szûrésû víz az egy furcsa kettõs valami.Felszíni víz is, meg nem is.Konkrétan az adott folyóból jön, mégis a tározó kavicsrétege alapján, felszínalatti víznek számít.Épp ebbõl eredõen a mechanikai,vegyi(szerves-szervetlen) szennyezés veszélye sokszor a háttérbõl sokkal nagyobb, mint az adott folyó felõl.A létrejöveteléhez is adott üledékföldtani és hidrológiai körülmények kellenek.Szemcseméret,üledékszemcsék kristályszerkezete illetve ami nélkül nincs, az a folyómeder falán kialakult érintkezési réteg.Nem más ez,egyszerûsítve, mint egy rothadó szerves mederiszap, mely erõsen kolmatált és reduktív.Kicsit még ennél is bonyolultabb a kép, mert még élõ és elhalt szervezetek is részt vesznek benne, ráadásul bediffundál az anyag egy része a víztartó rétegbe is és maguk a kutak szívása nyomán kialakuló depresszió is besegít ebbe a folyamatba.Ami tény,hogy a vízben lebegõ hordalékanyag, mederfenékiszap(nevezzük így), a szerves élõlények együttese, egy aktív szûrõfelület, ami a beszivárgó vízmennyiséget nagyon lassú szûréssel engedi át a kavicstestbe, ahol már nagy részt csak hidraulikus mozgást végez.(De ez meg már veretes hidrogeológia.)A dolog sava-borsa abban van, hogy ez a pár centis, de nagy ellenálló képességû kolmatált réteg,javarészt agyagásványokból áll.Pl. montmorillonit, ami egy fajta szilikát, szilicum-oxid.Ezeknek a felülete negatív töltésû és kiváló szorpciós (oldatban lévõ anyag kiválása adott felületre) tulajdonságokkal bír.Mivel a vízmolekula dípólusmomentuma nagy, így egyszerûsítve a vízmolekula befordul ellentétes töltésre(+) és hidrátburkot alkotva valami iszonyat tapadónyomással (5 GPa!!!) feltapad a szilikát felületre.Mivel a dipólussággal a vízmolekula kifele megint negatív töltésû, így újabb hidrátréteg tapadhat meg.Itt már kisebb a tapadás ereje persze.Ennek köszönhetõen - nem mélyedve el a rendszer kationos hidrogénkötéseinek agylágyító kolloidkémiájába, a toxikus fémiont(!!!) is(!!) megköti a hidrátburkok zónáiban.És ez a lényegek lényege!Gyakorlatilag ha van élõ, kolmatált réteggel rendelkezõ mederágy, az még a fémeket is redukálva adszorbeálja.De a szerves oldószerektõl a olajszármazékokon át, éppen ennek az iszonyat kolloid tapadási erõnek és a leírt folyamatnak köszönhetõen, majd minden szennyezõ komponenst.Egy hátránya van, hogy a DO érték (oldott oxigén) nagyon alacsony a parti szûrésû vízben, az pedig azért élõszervezetnek nem olyan jó.De a vízkezelés során ez módosítható.
Na épp ezért, amíg ezt a réteget egy tömeggyilkos szintû barom nem sérti meg (lsd. kotróhajó Horánynál annó), addig a kavicstestben tározódó víz kitûnõ ivóvízbázis.És nagyságrendekkel jobb, mint a sokkal inkább sérülékeny karsztvizek.De az már másik fejezet.
Végén egy jó tanács.. nevet ...jól válogasd meg az ásványvizezést is, mert az épp félt fém-ion tartalom ezekben magas lehet és nem mérik(!),nem beszélve a 400-500-800 mgr-os hidrogénkarbonát mennyiségrõl (jó érpálya és vese kövezés)és egyéb nyalánkságokról (kútfejmélyítés után bekerülõ nitrit-nitrát)...