Értem már és elnézést a kritikusnak hangozható stilisztikáért. Bizony, ez még a szocialista ipar hozadéka. Ajkán százezer tonna számra állították elõ a timföldet, majd vonaton kivitték a Szovjetúnióba, mert ott volt sok és olcsó áram elõállítani belõle az alumíniumot. Nálunk maradt a zagy, az iszap, mely veszélyességét nem látta át senki. Volt munka, felépült Ajka, a környezõ falvakból is elszipkázták az addig mezõgazdasággal foglalkozó embereket és két legyet ütöttünk egycsapásra, sõt többet. beteg
A bauxitbányászattal elsõ körben belerúgtunk a természetbe (Fenyõfõi-õsfenyves majdnem teljes elpusztítása, a bakonyi bauxitbányák karsztvíz kitermelésének eredményeként a vízbázis 96%-os tönkretétele, pl. a tapolcai Tavas-barlang több éves teljes kiszáradása, a bányászattal közvetlen okozott környezeti szennyezés, mint vörös utak szerte a Bakonyban, Nyirád, Halimba, Városlõd, Kislõd, Bakonyszentlászló és még sorolhatnám) Mellé építettek a timföldgyár miatt egy erõmûvet, mely szürke pernyéje évtizedekig borította Ajka környékét, hiszen a bakonyi barnaszénbõl pernye, salak, meddõ igen, energia alig volt kinyerhetõ. Ebbõl a sok melléktermékbõl megépítették a zagytározók falait, számítva, úgyis összecementálódik idõvel. Aztán elkezdték beletölteni a vörösiszapot. Elõtte azonban az erõmûvi és a timföldgyári hulladékot is hatalmas szivattyúházakban kristálytiszta halimbai karsztvízzel keverték, hogy az így megfelelõen viszkóz trutymót csõvezetéken több kilométerre az üzemtõl ki tudják szállítani. Amikor a bányákat elkezdték bezárni, felszereltek mindenféle filtert az ajkai hõerõmûre, elkezdték bakonyi fával fûteni az erõmûvet, keverve rossz minõségû lignittel. Ennek salakjából, pernyéjébõl tovább építették a kazetták falait, a cementálódás reménye nélkül, azt csak a saját tömege tartotta össze. Szóval valahogy így néz ki a mostani helyzet elõzménye, az emberiség mindent elkövet, hogy kinyírja saját magát és vele a környezetét, mely élni hagyja. Kérdés, meddig?