Bioszféra
Igen, magam is erre gondoltam. Mármint, hogy lehetni lehet a lúgot rögtön a tározóban semlegesíteni, vagy legalábbis csökkenteni a ph-ját, de ez nem cél (hiszen így is "eláll").
Ha csak ezt a lépést megtették volna, már talán ezzel is lehetett volna ezt a borzalmas nagy kárt mérsékelni (legalább a lúg nem mart volna halálra embert, állatot, növényt).
------------
A másik téma, amin szintén elgondolkodtam, bár a szakemberek bizonyára ezt is megvizsgálják majd (hiszen sokkal okosabbak, mint én) az az iszap beeresztésének helye. Elõvettem a gimis fizikában tanult dolgokat és még egy kérdés merült fel bennem. Maga az iszap egy sûrû anyag, mely különbözõ fajsúlyú részecskékbõl, összetevõkbõl áll. A gátszakadás éppen a beengedés ellenoldalán történt. Nos, ha egy folyós masszát egy téglalpa alakú tároló egyik sarkán beengedünk, akkor a nehezebb részek (szemcsék) a beengedés közelében lesüllyednek, majd a tározó közepe fele haladva következnek a könnyebb vegyületek és végül az átellenes oldalra már csak a víz (lúg) jut el. Igy nem egy homogén, mindenhol egyforma sûrûségû anyagot kapunk, hanem a beengedés oldalán sûrû, az alapra/falakra nagyobb nyomás kifejtõ massza, míg az átellenes oldalon egy folyósabb, az alapra/falakra kisebb nyomást kifejtõ folyadék található. Ha nem egyenletes a terhelés, az mind az alapra, mind a falakra nézve más-más nyomást gyakorol és ezáltal lehetséges elcsúszás/megbillenés/csavarodás. Ez olyan mint amikor az asztal szélére helyezem a ruhával teli kosarat és az lebillen az asztalról mert a lelógó része (mert ott több ruha van) nehezebb, mint az asztalon támaszkodó fele. Ha több helyrõl (mondjuk a négy sarokról) engedem be a masszát, esetleg egy csõvezeték segítségével középen, akkor sokkal egyenletesebb lesz a massza eloszlása a tározóban.
Mindegy is, csak úgy elgondolkodtam.....
Ha csak ezt a lépést megtették volna, már talán ezzel is lehetett volna ezt a borzalmas nagy kárt mérsékelni (legalább a lúg nem mart volna halálra embert, állatot, növényt).

------------
A másik téma, amin szintén elgondolkodtam, bár a szakemberek bizonyára ezt is megvizsgálják majd (hiszen sokkal okosabbak, mint én) az az iszap beeresztésének helye. Elõvettem a gimis fizikában tanult dolgokat és még egy kérdés merült fel bennem. Maga az iszap egy sûrû anyag, mely különbözõ fajsúlyú részecskékbõl, összetevõkbõl áll. A gátszakadás éppen a beengedés ellenoldalán történt. Nos, ha egy folyós masszát egy téglalpa alakú tároló egyik sarkán beengedünk, akkor a nehezebb részek (szemcsék) a beengedés közelében lesüllyednek, majd a tározó közepe fele haladva következnek a könnyebb vegyületek és végül az átellenes oldalra már csak a víz (lúg) jut el. Igy nem egy homogén, mindenhol egyforma sûrûségû anyagot kapunk, hanem a beengedés oldalán sûrû, az alapra/falakra nagyobb nyomás kifejtõ massza, míg az átellenes oldalon egy folyósabb, az alapra/falakra kisebb nyomást kifejtõ folyadék található. Ha nem egyenletes a terhelés, az mind az alapra, mind a falakra nézve más-más nyomást gyakorol és ezáltal lehetséges elcsúszás/megbillenés/csavarodás. Ez olyan mint amikor az asztal szélére helyezem a ruhával teli kosarat és az lebillen az asztalról mert a lelógó része (mert ott több ruha van) nehezebb, mint az asztalon támaszkodó fele. Ha több helyrõl (mondjuk a négy sarokról) engedem be a masszát, esetleg egy csõvezeték segítségével középen, akkor sokkal egyenletesebb lesz a massza eloszlása a tározóban.
Mindegy is, csak úgy elgondolkodtam.....