Bauxit alapvetõen kétféle módon halmozódik fel: létezik a karsztbauxit, ami mészkõfelszínek karsztos üregeiben gyûlik össze (ez van nálunk), és a lateritbauxit, ami trópusi területeken helyben maradó, így egyenletesen vastag mállástermékként borítja be a felszínt. Az egyenletes vastagság miatt a lateritbauxitokat hatalmas külszíni fejtésekben, igen olcsón ki lehet termelni, úgy, mint nálunk Visontán és Bükkábrányban a lignitet. A karsztbauxitnál viszont meg kell keresni a kisebb-nagyobb egykori töbröket, rosszabb esetben szerteágazó üregrendszereket, amiket a bauxit kitöltött. Emiatt nem lehet "nagyban" termelni, hanem több kisebb, technika- és munkaerõigényes, gyakran mélymûvelésû bányára van szükség.

Ráadásul a lateritbauxitok mennyisége egy-egy elõfordulási területen eleve jóval nagyobb... az idézett 1973-as adatok távol állnak a mai valóságtól, a magyarországi készletek a világszerte ismert bauxitnak alig 1-2 százalékát tehetik ki. A 25-45 százalékos arány szerintem már a 70-es években is erõsen túlzó becslés volt, azóta pedig Magyarországon bõ évtizedig csúcsra futtatták a termelést (elfogyasztva a vagyon jó részét), Jamaicában, Brazíliában és Indiában pedig sorra jöttek az új felfedezések. Másrészt pont a 70-es, 80-as évek során derült ki, hogy a karsztvízszint alól nem bányászhatjuk ki a bauxitot, mert a vízkiemelés eredményeként elvész néhány megye ivóvize, a Hévízi-tó, a Balatont tápláló vizek egy része, stb... így szerintem a karsztvíz alatti bauxitvagyont idõközben ki is vették a számításból.