Nano, Noli: Közép-Európa geotermikus potenciáljában bõven van még mit megismerni, a mai tudásunk alapján nem jelenthetõ ki, hogy hány alkalmas hely van geotermikus erõmû számára, és pontosan hol vannak ezek. Ha már ennyit tudnánk, akkor a kollégáim jó részével együtt nekem sem kellene bejárnom dolgozni.
nevet

A problémákról röviden:

1. A Nano által linkelt (és más hasonló) hõmérséklet-térképek a kelleténél kevesebb adatból vannak megszerkesztve. A pontosításhoz vagy le kell fúrni még egy sor kutat (ez milliárdokba kerülne, tehát nem megy), vagy jobban megismerni az adathiányos területek földtanát, hogy az interpoláció ne "ész nélkül" történjen. (Példa: 10 met. állomás adataiból igen pontatlanul lehetne megszerkeszteni az ország mai T(min) térképét, de ha ismerjük a szélcsatornák, fagyzugok, miegymás elhelyezkedését, akkor már ebbõl is reális képet kaphatunk.)

2. A kinyerhetõ teljesítmény meghatározásához a hõmérséklet csak egy tényezõ a sok közül. Ha van egy 150 fokos kõzetet, de az anyaga rossz hõvezetõ és érdemi vízáramlás sincs benne, akkor az energiatermelés nyomán elkezd hûlni, és csodálkozhatunk, hogy az elvileg megújuló energia 1-2 év alatt kifogy. Ennél sokkal nagyobb teljesítményt nyerhetünk egy 120 fokos kõzetbõl, amin folyamatosan nagy mennyiségû forró víz áramlik keresztül. De hogy ilyet hol találunk, ahhoz meg kell ismerni a víz odalenti áramlási viszonyait, ahhoz viszont ismerni kell több km vastagságban a rétegzõdést, a rétegek anyagát, azok fizikai tulajdonságait, a törésvonalak helyzetét, stb., stb...