Köszönöm a geológus válaszát Usrin nevet Ez is mutatja mennyire fontos a tapasztalt szakértõk elfogulatlan véleménye. Azért olykor az emberek érdekében egyeztetni kellene az álláspontokat, nemcsak az ipari-politikai lobbik pillanatnyi érdekei szerint nyilatkozni ki így-ki úgy. Jellemzõ példa a Föld nyersanyagkészleteinek becslése. Alig van energiahordozó és fontosabb ipari nyersanyag melyrõl ne folyna vita hogy rövidesen kimerül vagy évszázadokig elegendõ lehet és sok még a feltáratlan terület is. Változtak a kutatási módszerek, új felfedezések, mûszerek révén egyre finomodnak, mellette fejlõdik a technológia pld. olyan helyrõl is kinyernek olajat ahol régebbi módszerekkel gyakorlatilag kitermelhetetlen. Ennek nyomán az ismeretek is bõvültek, változtak. Az 1973-as könyv alsó becslése 250 millió tonnára tette bauxitvagyonunkat, közlésed szerint ennek csupán 1-2%-a ami 3- jó esetben 5 millió tonna, talán hiba volt erre timföldgyártást alapozni. Természetesen sok a változás érdemes egybevetni ezzel a könyvvel (1919).

beillesztett kép


Kiemelem az ajánlásból egy sort
"a természettudományi kutatás egyetlen forrása az elfogulatlan természetvizsgálat" igazat adok neki.
A szerzõ karsztbauxitot még nem említ csak lateritet, idézem: "A chemiai mállás nedves erdõtalajban kiváltképpen erõs, a kõzetet mélyrehatóan megváltoztatja, téglavörös tisztátalan agyag (agyagföldhidrát) képzõdik melyet lateritnek nevezünk. A laterit összetétele az alaphegység szerint különbözõ nevét is onnan kapja gránitlaterit, bazaltlaterit stb. A terra rossa részben a humuszos erdõtalajokhoz hasonló illuviális képzõdmény. Ehhez hasonló mállási termék a krétakorszakokból a beauxit. Hatalmas beauxit (aluminium ércz) telepeink vannak a Horvát Karszt, Dalmáczia és a Bihar-hegység kréta-korú mészkõfennsíkjain, ahonnét a (I.) világháború folyamán az ércz szállítását meg is kezdték." A ma ismert hazai (trianoni határok közé szorult) lelõhelyeinket még nem említi. Másutt, az akkor Szentkorona alá tartozó országok érctelepek geológiai/bányászati rajzokkal akkori ismert tényekkel alátámaszott ismertetésénél mintegy mellékesen megemlíti: "D) Telepszerû szintekben találjuk a Bihar-hegység beauxit érczeit melyek 50-55% Al2O3 tartalmukkal a magyar aluminium-ipar alapjául szolgálhatnak." SzolgálHATNAK. Feltételes mód. Erre timföldgyártást alapozni több mint érdekes, a szakértõk "tévedésében" jelentõsen közrejátszhatott az akkori rendszer "hurráoptimizmusa". A változásokra jellemzõ hogy ebben a könyvben az erdélyi gázkutak földgáztermelését még második helyre teszi:
1. Észak-Amerika 2. Erdély 3. Németország 4. Oroszország Még egy laikus is tudja hogy új lelõhelyek és kitermelési technológiák révén mára mennyire megváltoztak ezek a "helyezések". Akkoriban elsõdlegesen a "mutatókövek" alapján becsülték a nem látható mennyiséget, manapság nyilván más eljárások is segítik a becslést. A karsztos vidékeket is tárgyalja, de ott nem említ "beauxitot". Idézem "A dolinákat (töbröket) vagy karszttölcséreket szintén a mészkõ feloldásának tulajdoníthatjuk. A dolinák fenekét vörös föld, terra rossa takarja, mely nem más mint a mészkõ összehordott vas-zárványos agyagos oldási maradványa". Tempora mutantur... ha nem vigyázunk, túllép rajtunk az IDÕ. A teljes mondás magyarul "változnak az idõk s véle változunk mi is", érdemes követni ajánlását. Köszönöm véleményedet Usrin, úgy vélem Benned megbízhatunk nevet