Geotermikus potenciálhoz tenném, a hivatkozott (1919-es) könyv kihangsúlyozza: "Feltûnõ artézi kútjaink magas hõmérséklete." Számadatok felsorolása után folytatja "Ha több ezerre menõ kút hõmérsékleti viszonyait tekintjük, azt látjuk hogy földmelegségi fokozatuk 18-22 m között váltakozik. Míg Közép-Európában a gradiens 30 m körül van, addig a Magyar-Alföld alatt a hõmérséklet már minden 20 m-re 1°C-al növekedik. Vagyis az Alföld talaja melegebb s kétségtelen hogy Alföldünk nagy hõmennyiséget rejt magában." Csatol egy térképet is a kutakról (és gázkutakról)

beillesztett kép


Teljes méretû fotokivágatban: Link (12 Mb! idõvel leveszem) Forrás: Schaffer - Általános geológia 1919
Csaknem száz éves adatok, de kiinduló támpontnak bizonyára jó. A felhasználást illetõen borulátó mert a kutak hozama folyamatosan csökkent már az õ idejében is. Pld. egy Szegeden fúrt, 217 m mélyrõl feltörõ 8m magasan felszökõ napi 400 m3 víz 1903-ban 7 m magasan 200 m3 volt, éppígy Szentesen, Karcagon. A túlságos megcsapolás következtében az alföldi víztartók hidrosztatikai nyomása 1872-tõl 25 év alatt 4 m-t süllyedt 102-rõl 98 m t.f. alá. Ugyanakkor int a talaj lehetséges "megzökkenésére" is (Noli lentebb hozott erre példákat más országokból)