Noli szerintem mégsem alaptalan az aggodalom, mert 2000 helyett akár 20 fõ is sok ha közülük csak egy is útjára bocsát valami ismeretlen dolgot véletlenül vagy szándékosan. Elismerem, 7 milliárdból levezetni 7000-et a hipotetikus 99.999 - 0.001% alapján, hasonló a Drake-formulához, mely N=1 is lehet a Galaxisban élõ értelmes lények becslésére de lehet több millió is nevet
Megjegyzem, a kísérletezések helyszíne nem feltétlen ellenõrzött tudományos szentély. A "laborszemélyzet" sem feltétlen hivatásos. A filmekben ábrázolt "félõrült zseni" misztikus alakja nem fantazmagória mivel minden korban akadnak jó képességû, de közösségbe beilleszkedni képtelen, magukat autodidakta módon képzõ emberek akik otthon kísérletezgetnek valós vagy téveszméikkel. Tényleg nem a gépeken múlik minden, ám a tudásbázis kiszolgálásához a hangsúly a felszereltségen illetve annak helyigényén és energiaellátásán van. Ha ezt kellõ megszállottsággal valahogy megoldják együtt van hely eszköz és tudásanyag. A tudomány fejlõdése során eleinte otthonukban dolgoztak kiemelkedõ kémikusok, fizikusok, orvosok, sebészek, még a rádiócsillagászok is. Manapság már nem kell intézmény és félõrült zseni hogy diákok is elboldoguljanak hétköznapi ember számára bonyolult dolgokkal otthon a sufniban, "publikálásra" és problémamegoldó információcserére ott a net, mely akár "egyetemi könyvtárként" is funkcionál annak aki tudja mit keres. Amatõr szinten utánzással kezdõdik, aminek következõ lépése az önállósodás és próbálkozás. Sok próbálkozás közül egy "bejöhet", ami az egyik fõ veszély és van realitása. Az intézményi felhasználásra szánt mûszerekbõl egyre több kerül magánkézbe, így lelkes dilettáns kutató kezébe is juthat. Ez pusztán kapcsolatok kérdése nem e-bay vásárlás az egyetlen forrás. Nem szabad lebecsülni az amatõröket tény hogy sok közöttük a kótyagos megszállott de azért akad elég okos és autodidakta módon jól képzett is. Õk a magánélet szférájának leple alatt dolgoznak "rejtve és fedve" amíg véletlen fel nem figyelnek rájuk. Az otthoni kísérletezés hasznos lehet de könnyen ön- és közveszélyessé is válhat. Ezért nem akkor kell kapkodni amikor már "a szomszéd mosógépe felrobbant" nevet A magánélet védelme szent dolog, de közérdek az ellenõrzés, mert az efféle kísérletezés kissé olyan mint aki fegyvert próbál barkácsolni sufnijában. A veszélytelen prímszámok rendszerezésében (bár kódtörési szándékkal párosulva nemzetbiztonsági kockázat lehet) évezredek alatt nem jutottak sokra mert nagyrészt mindenki elõdjeinek nyomdokát követte. Viszont léteznek utak melyeken más irányból közelítve a problémát ugyanazon felismerésekre vezetnek, egyúttal messze vezetõ újabb utak nyílnak. A "hivatalos" kutatás sem más mint próbálkozás (maga a kutatás szó jelzi) csak rendszerezettebb, átgondoltabb, támogatottabb és ellenõrzött melyet nemegyszer gazdasági-politikai-katonai "irányelvek" terhelnek szemben az amatõrök kötetlenségével. A telefon létrehozásán (a maguk idejében) komoly laboratóriumok dolgoztak, mégis megelõzte õket egy magányos ember otthona padlásszobájában folytatott kísérleteivel, õ is véletlen ismerte fel más irányú próbálkozása közben. A biológia miért lenne kivétel dilettánsok hasznos vagy káros vakszerencséje alól? A világító yoghurt, egyszerûbb szervezetek klónozása, színváltoztató festmény (bár ez utóbbiért az FBI négy évig rángatta a "mûvészt") még tréfa, de idõ kérdése milyen váratlan meglepetések érkeznek a sufnikból. Gyerekes fizikai kísérlet, egy öreg porszívó furnérból összetákolt dobozrezonátorral párosítva kitûnõ infrahang-generátor. Az infrahang önrezonancián alapuló élettani és fizikai hatásai ismertek, ezért katonák is kísérleteztek vele. Egy ablaküveg betöréséhez elég egy madzagra kötött "T" fejesvonalzó forgatása. Zárt szobában a mély "brummogó" hangot a pörgetés fordulatszámával változtatva eltalálható az üveg és ablakkeret önrezonanciája, az üvegtábla ütés-érintés nélkül rezonálni kezd majd darabokra törik (cáfolni igyekeznek mint énekhanggal a pohártörést - ennek ellenére mûködik). Az emberi találékonyság határtalan és mindig akad legalább egy felelõtlenül kísérletezõ fanatikus a hétmilliárdból. Nem szabad lebecsülni azzal hogy miért nem lehet, inkább meg kell vizsgálni megvalósítható-e speciális felszereltség nélkül. Az alapvetõ ismeretekkel ütközõ eszközök-eljárások javarészt fikciók (örökmozgó, halálsugár, vákuumenergia kinyerés és társai) de kellemetlen "hátsóudvari" meglepetések szerintem nem zárhatók ki. Analóg példa az életbõl: laborgyakorlat során ellenõrzõ körséta helyett olvasgató felügyelõ tanár csak a robbanásra figyelt fel melyet egy tõle messze esõ munkaasztalnál önkényesen kotyvasztó diák idézett elõ, szerencsére "csak" három diák komolyabb sérülését okozva (a felelõtlen kísérletezõre mintha sörétes puskával lõttek volna üvegszilánkokkal). Egy másik diák otthon barkácsolt valami igen labilis szerves vegyületet. Tudta hogy a vegyület szilárd állapotban puszta hangrezgésre is reagál, ezért az anyagot oldatban hagyta és bezárta szekrényébe a lombikot porszívózni készülõ nagymamája miatt. Szakértõi vélemény szerint a porszívózástól a szekrény berezonált, ezzel az oldat is. A nagymama helyben elhunyt a gyerek súlyosan megsérült, a lakás közfalai leomlottak, az ablakok tokostól kiszakadtak. Szerintem nem zárható ki az ellenõrizetlen otthoni barkácsolás miatt esetleg bekövetkezõ biológiai veszély sem. Az ellenõrzés nélkül esetleg közveszélyessé váló felelõtlen folyamat a lényeg nem az hogy mennyien és hogyan végzik. Természetesen minél többen teszik, annál nagyobb a váratlan esemény bekövetkezése.