Gyerekkoromban nagyon szerettem fára mászni. Az udvarban levõ ecetfa volt a kedvencem, levelei között jól el tudtam bújni, s egyben pompás megfigyelõhelynek is bizonyult, a szomszéd néni baromfiudvarának gyanútlan alanyait fentrõl jól szemmel tarthattam. Ma már inkább csak erdõszéli magaslesekre hajt fel a vágy, ám ott nem katicákkal találkozom.
Öreg (és igen termetes) gyümölcsfáinkra életveszélyes a mászás, némelyiket a nyári viharok tizedelik, ágaik, törzsük belül odvasak. Almafánkba pár éve vadméhek költöztek. Következõ tavaszon ettem életem legfinomabb lépesmézét..