Ránkjár a rúd egy kicsit. Szerencsére az idén az igazi nagy esõzések elkerülték a Körösök vízgyûjtõjét. A belvíz viszont egyes területeken hatalmas károkat okozott a környéken. A Körösök halállománya a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt soha nem látott ívást, halszaporulatot produkált. Jött a fekete leves (szó szerint): A Hortobágy-Berettyóba Metzõtúr felett lagalább 30-40 km-rel valamelyik gátlástalan barom a belvízzel együtt valószínûleg egy hígtrágya tározót is belenyomott a Hortobágy-Berettyóba. Eredmény : Totális halpusztulás a teljes szakaszon Mezõtúrig, többszáz mázsa haltetem, valamint a szennyezés elõl menekülõ állomány. A terhelés akkora volt, hogy a Hármas Körösön legalább 10-szeres hígulás után a (relatív) oxigén szintje 5 km-rel a H-B torkolata alatt a 6-8 %-ra csökkent. A hatóság a szennyezés hármas Kõrösbe jutása után több nappal rendelt el halászati tilalmat, addig a halászok az agoniozáló/menekülõ halakat nyugodtan "letermelhették". Még a tilalom alatt is -feljelentés után- talált a rendõrség nagy mennyiségû (30-50 ? pontosan nem emlékszem) "gazdátlan" varsát a folyóban. Siralmas volt látni a 6-8-10 kilós nyurgaponty, 10-25 kilós harcsa tetemeket a vízen. Az ivadékok szerencsére kisebb oxigén igényûek, kb két hét szenvedés után jelentõs részben túlélték a szennyezést. Amikor visszavonult az árvíz, lopva mentettük az ártéren rekedt ivadékokat. Ivadék mentést régebben is végeztem, de nagy a veszély : az a mázsányi szivárványos ökle, aminek az életét egy õsszel kiszáradó öntözõcsatornából megmentettem (kimozdítottam természetes élõhelyébõl), a 2-3 g-os egyedsúly és a 100 Ft/db eszmei érték miatt amúgy sem rózsás anyagi helyzetemet tettenérés esetén meglehetõsen negatív irányba befolyásolhatja. Amúgy ezt a vízszennyezést és halpusztulást a média nagy ívben nem tartotta hírnek. Az Fm hivatal, a Vízügy és a Környezetvédelmi felügyelõség reakciója - hozzáállása példa értékû volt - fogalmuk sem volt hogy mit tegyenek.