Most már én is a paraziták kérdésén töröm a fejem. Nekem eddig nem tûnt fel, de igazad van: az élõsködõk tényleg ritkán szerepelnek zsákmányként.(Kivétel: a szúnyogok, azokat a békák igencsak szeretik!)
A magasröptû filozófia mellett kell hogy legyen egyszerûbb, vulgáris oka is ennek a ténynek. Az ok minden bizonnyal az élõsdiek rejtõzködõ életformájában rejlik. Míg például az oroszlán vagy a tigris az állatvilág "bankrablójának" tekinthetõ azon az alapon, hogy nyílt erõszakkal lép fel, addig a paraziták a "zsebtolvajok". Ezek gyengék, és nagyonis tartaniuk kell a gazdaállat haragjától. Két lehetõségük van csupán: elbújni, vagy menekülni. Nézd a szúnyogot, hogy beleolvad az alkonyat sötétjébe, s milyen mesteri sunyisággal kerüli ki az ujjaidat. A bögöly vadászrepülõt lepipáló gyorsasággal, manõverezõ képességgel rendelkezik: míg rád nem szállt, ugyan meg nem fogod. Más paraziták kicsinységüknél fogva maradnak észrevétlen, vagy a gazdaállatnak olyan testtájain tanyáznak, melyekhez az nem fér hozzá (bélférgek)
A paraziták tehát az "elkerülés" mûvészei. Azon túl, hogy kis méreteik miatt nem jelentenek számottevõ táplálékot, ez magyrázza, hogy a ragadozók kevés figyelemben részesítik õket.