Hm... a #26792. fogadalomnak lõttek míg a T.Modik meg nem unják laza Lujó eleget lelkendeztem évekig a fórumon a pókokról, tanulékonyságukról sõt olykor felfedezni vélt halvány "éntudatukról" nevet DE ha mégoly intelligensek is, fenntartom hogy a pókok (is) biorobotok, miként minden élõlény alacsonyabb-magasabb szervezettségi fokon, létkörülményeik követelményei szerint formálódott adatgyûjtõ-rögzítõ és azt alkalmazó megismerõ-felismerõ képességgel. Szerintem még az emberi cselekedetek is az elvárásoknak megfelelõ reflexválaszok csupán ha elfogadjuk ha nem. Nagyon durva hasonlat - éhes vagy eszel, jön a csekk befizeted, nem sorolom (az emberre jellemzõ, lényegében virtuális erkölcsi-morális elvárások megszegése is végsõ soron fizikai veszélyt rejthet) kacsint Az ember idegrendszere "túlfejlettsége" okán bonyolultabb szerteágazóbb tevékenységre képes mint a primitív élõlények. DE még két ember sem gondolkodik egyformán ha szellemi képességeik, megszerzett ismereteik eltérnek. Mennyi embert látni aki csupán "ész nélkül" gépiesen cselekszik akár egy robot. Tudat és érzelem csak emberi sajátság? Többször felvetettem a pókok és rovarok viselkedését elnézve, talán lehet valami halvány éntudatuk és primitív érzelmeik is (elfilóztam, mit érezhet az a kis rovar melynek recsegve zúzódik szét csizmám alatt - egyet bizonyosan: életben szeretne maradni). Hányszor látni hogy kutya-macska kedvetlen pedig semmi baja, emberi beleérzéssel egyszerûen szomorú. Sokan korrigáltak nyomban hogy csak ösztönlények. Ekkor korrigáltam én is a feltételezett (emberihez hasonló) érzelmeket "komfortérzetre", mert bizonyára a mégoly primitív szervezetnek is van komfortérzete - éhes (energiahiány) hideg van meleg van, veszély fenyeget, nem akar meghalni ettõl függõen nyugodt vagy ingerült. A emberi agy fejlettebb, elsõsorban mérete és az agysejtek nagyobb száma révén. Több sejt nagyobb kapacitás (a delfineket-bálnákat most hagyjuk). Durva hasonlat - 1980-ban vettem meg elsõ sakkozógépemet. Primitív kis doboz még kevés áramkörrel. Mindig megvertem, tudása nyomába se ér a mai jóval bonyolultabb számítógépeken futó programoknak. Több sejt (áramkör) több variációs/kapcsolati lehetõség, de az "alapelv" ugyanaz, nagy szabadságfokú szerves anyagú "kapcsolóáramkörök" célfeladatra társult halmaza. Érzelmi vagy külsõ inger hatására ingerületátvivõ anyagok kémiai reakcióiban felszabaduló energia révén keletkezett impulzusok keringenek neuroncsoportok között. Sok-sok neuroncsoport hoz létre párhuzamosan véletlenszerû "próbálkozó" kapcsolatokat mindaddig míg legmegfelelõbb válaszreflex irányába továbbíthatja az impulzust. A gépek hangyamód sorban elõszednek minden adatot és a logikai áramkörök kiválogatják a legmegfelelõbbet. Az emberi agy véletlenszerû kapcsolatok sokaságában talál rá a helyzethez illõ legjobb megoldásra (intuició, ráérzés ezért jobb és gyorsabb az ember a számítógépeknél) A véletlen választásra utalhatnak az emberi tévedések is, amikor átgondolatlanul vagy érzelmi befolyásoltság alatt kapkodva hoz téves döntést egy ember. A számítógépes feldolgozások módszerei egyre jobban közelítenek a párhuzamos adatfeldolgozáshoz illetve random adatkereséshez - egyre jobban megközelítve az emberi gondolkodást. Elkanyarodtam bocs. Úgy vélem, az egész élõvilág eltérõ bonyolultsági fokon felépülõ szerves robotok módján viselkedik. Hogy honnan nevezhetõ tudatnak a "komfortérzés" csupán megállapodás kérdése. Csak a makrovilágban vannak éles határvonalak. Ha megfogod az asztallapot szilárdnak érzed. Tested, ujjaid, az asztal lapja is atomokból áll. Egy-egy atom között emberi arányokban mérve hatalmas ûr van, csak "anyagtalan" erõterek tartják õket helyükön. Egy szilárd felületnek sincs konkrét éles határa, ujjad nem atomokba ütközik csak gyengülõ erõterekbe. Részecskefizikai törvények akadályozzák meg hogy ujjad atomjai áthaladjanak az asztal lapjának atomjai között ezért szilárd akadálynak érzékeled. A számítógép IGEN-NEM jelei sem meghatározott 0,1 értékek, csupán szélsõértékek között mozgó feszültségingadozások magasabb feszültség IGEN=1, alacsonyabb NEM=0. Szerintem a tudat sem határvonal, mely a legfejlettebb élõlény sajátja, inkább határátmenetek szerint lenne csoportosítható emberi és állati tudatra. Tudatos vagy sem, ha elnézem Tomi kutya, Kalóz cica vagy a rigó makacs kísérletezéseit melyekbõl a sikeres magatartásminta került "rögzítésre" (vagy gondolj az "eszközhasználó" madarakra, örökölték az ösztönt de a sor elején mindig ott állt egy "zseni" aki véletlenszerûen próbálkozott és sikerült, majd a "szerzett tudást" átörökítette; az állatok génjeikben az ember papírra vetve) Úgy vélem, az élõvilág minden életfolyamata ismeretszerzésen, azok megtanult-begyakorolt alkalmazásán és variációin alapul, tehát vélekedésem szerint minden élõlény lényegében "biorobot". Eleinte hajlamos voltam emberi szemszögbõl és hasonlatokkal értékelni az állatvilág viselkedését de a biológiában nálam járatosabbak intelmére (t.i. az állatok ösztönlények tudat nélküli reflexválaszokkal) módosítottam a "komfortérzetre" vidám Biorobot: úgy vélem hogy minden élõlény, ideértve az embert is, az életben maradás követelményeihez "kifejlesztett" szenzorokkal, manipulátorokkal "ellátott" szerves anyagú (nem véletlen, mert könnyebb enni és "végtagot növeszteni" mint fémet bányászni és feldolgozni "manipulátornak") biorobot, melyet be- és kimeneti adatfeldolgozó központi processzor vezérel (a befutó jelek egybevetése a korábbi eltárolt jelekbõl válogatva a megfelelõ választ illetve a régi eltárolt jelek összegzésével/variációival képezhet teljesen új választ) pld. az emberi agy nevet A tudat az élõszervezet bonyolultságától és képességeitõl függõen olyasmi LEHET mint a látás. A szemlencsén át beérkezõ fotonok változó fényerejû és kontrasztú foltokat képeznek a szemfenéken, melyeket a látóideg kémiai folyamatok során elektromos impulzusokká alakít és továbbít az agy felé, de a látott kép az agyadban formálódik régi megtanult emlékképek felidézésével vagy azokra emlékeztetõen kiegészítve agyad generálta körvonalakkal. Következésképp konkrétan nem is azt látod ami elõtted van hanem amit agyad egyfajta "tévéképként" jelenít meg tudatodban. Ezen alapul minden optikai csalódás vagy akár a katonai álcázás. Számos érvet hoznék még fel az élõvilág biorobot voltára, de nem szállok el mert estig tudnék "reflexválaszokat" írni helyet és idõtöket rabolva. És ez csak a makrovilág viselkedése. Nem tértem ki arra hogy az élõ és élettelen világot, az egész Univerzumot a láthatatlan, bennünk és köröttünk nyüzsgõ elemi részecskék véletlen kölcsönhatásai tartják mozgásban laza

beillesztett kép

Lujó, Thermometer Hy! nyelvnyujtas