Véget ért a "harmadik pókháború" nevet Az elõzõ kettõ álkaszás feladta és elmentek de ez a harmadik jó pár napja az elõzõeknél is szorosabb közelségbe húzódott ellenfeléhez és kis körökben kerülgette (persze egy kör fél napba telt). A "házipók" (üvegházi törpepók) igyekezett mindig a háló mögé húzódni és közben kétféle taktikát mutatott. Az egyik, a sok rovarnál megfigyelhetõ "nem érdekelsz" jellegû "testbeszéd" (ha nem ijednek meg, egyszerûen hátat fordítanak). Azért kis idõ után mindig visszafordult védekezõ pózban az álkaszás felé, aki igen lassan közelítve végül teljesen beszorította a mûanyagtálca sarkába (helyszín korábbi fotókon). Tegnap este, amikor az álkaszás éppen "pozíciókeresõ fordulózás" közben kissé elfordult, a házipók hirtelen iramodással "átugrott a kerítésen" azaz mûanyagperem mögé bújt és ezzel teljes testével eltûnt. Majdnem elnevettem magam, szinte éreztem az álkaszás tanácstalanságát nevet Ma reggel még mindig ott toporgott a mafla, forgolódva kereste ellenfelét, de az életrevaló üvegházi törpepók úgy eltûnt valamerre (vagy rejtett résbe húzódott) hogy én sem találom az egész helyiségben nevet